A kullancsok, szúnyogok, legyek csípése nyomán keletkező betegségekre hívták fel a figyelmet az illetékes szakértők a 2014-es Egészség Világnapon. Előfordulási gyakoriságról, a fertőzések terjedésének okairól, a betegségek jellemzőiről és a megelőzés eszközeiről egyaránt szó esett.

Az idei egészség világnapon az un. vektorok – vagyis a vérszívó ízeltlábúak, szúnyogok, törpelegyek, kullancsok – által terjesztett betegségekre hívta fel a figyelmet Dr. Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet Magyarországi Irodájának vezetője.
Évente globálisan 1 milliárd (1000 millió) ember fertőződik meg a csípések miatt, közülük egymillióan meg is halnak – globálisan 627.000 ember Maláriában.
A globalizáció, a klímaváltozás és a városiasodás miatt az európai régióban sem teljesen ismeretlenek már az ilyen jellegű megbetegedések. Rég elfeledett fertőzések ütik fel a fejüket, mint pl. a  Dengue-láz, mely 2010-ben Horvátországban és Franciaországban, 2012-ben Portugáliában okozott járványt. A Malária tekintetében elmúltak a helyi járványok, Görögországban és Törökországban azonban tavaly mégis észleltek 5.000 megbetegedést. Messzire illant az a remény, hogy 2015-re malária-mentes övezetté tegyék Európát – mondta Pusztai Zsófia.
A magyar lakosságot és az európai régiót azonban a vektorok által terjesztett fertőző betegségek közül leginkább még mindig a kullancsok okozta egészségkárosodások veszélye érinti. Az elmúlt két évtizedben 360.000 Lyme kóros esetet regisztráltak, Magyarországon és Közép-Európában ez a legtöbbször előforduló vektor-terjesztette betegség, de a Kullancs-enkefalitisz incidenciája is gyakori.

A szúnyogok által terjesztett Nyugat-nílusi láz az elmúlt két-három évben Európának ezen a részén is (a semmihez képest) ijesztő mértéket öltött, nálunk tavaly 35 esetet jelentettek. A WHO ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy előzzük meg a kórokozókat terjesztő állatok megtelepedését, amennyiben ez nem sikerül, akkor a betegségeket előzzük meg, és ha már kialakult az egészségkárosodás néhány emberben, akkor a járvány továbbterjedése ellen kövessünk el mindent, ami lehetséges.
Magyarországon rendkívül jól működik a járványügyi- és betegfelügyelet, dr. Pusztai Zsófia ezért bízik benne, hogy sikerül elérnünk ezt a fontos célkitűzést.

Fontos az oltás Kullancs-enkefalitisz ellen
Magyarországon a járványügyi helyzet a vektorokkal átvihető betegségeket is beleértve európai viszonylatban is jónak mondható – tájékoztatott Dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője. A Kullancs-enkefalitisz vonatkozásában azonban nem egyértelműen pozitív a helyzet, mert Magyarországon kb. 50 ember betegszik meg évente ebben a súlyos kórban, annak ellenére, hogy a fertőzés védőoltással megelőzhető lenne. Ausztriában, Svájcban a nálunk mértnél magasabb a fertőzött kullancsok száma, viszont a megbetegedések aránya jóval alacsonyabb – mert arrafelé beoltatják magukat az emberek. Azokon a területeken, ahol a Kullancs-enkefalitisz gyakrabban előfordul az országos átlagnál, a magyar lakosság átoltottsága kb. 30 %. Közép-Európában ez a szám meghaladja a 70 %-ot, Ausztriában 90 %-os az átoltottság aránya.
A  Kullancs-enkefalitiszes betegek jelentős része tünetmentes vagy nyári influenza-szerű (felsőlégúti, bizonytalan) tüneteket észlel magán. Néhány embernél ellenben kialakul az agyvelőgyulladás, és 100 betegből 1-2 ember maradandó végtagbénulást, látásromlást szenved el.

Nílusi láz, Nyúlpestis – ezek realitások
A  Lyme kór előfordulása az utóbbi három évben csökkenő tendenciát mutat országunkban, 2010-ben volt a legmagasabb az előfordulási gyakoriság, ekkor 2 355 eset, a tavalyi évben 1 125 eset fordult elő. Ez időjárásfüggő is, amikor a kullancsoknak kevésbé kedvező az időjárás, kevesebb a fertőzés is.
A Nyugat Nílusi láz egész Európában terjed, Magyarországon 2004 óta folyik adatgyűjtés, az elmúlt évben volt a legmagasabb a megbetegedések száma – a 36 fő több, mint a duplája volt az azt megelőző évben regisztrált betegek számának. A fertőzés az egész ország területén jellemző.
További veszélyt jelent még a Nyúlpestis, amelyet különböző szúró legyek közvetítenek, sajnos egyre gyakrabban fordul elő a normál esetben csak nyulak és hörcsögök által terjesztett fertőzés a lakosság körében. Évente 30-130 eset között ingadozik a felismert nyúlpestises páciensek száma, attól függően, hogy milyen a kisrágcsálók szaporulata az adott időszakban.

“Magyar szúnyogok” okozzák
Vektornak hívjuk azokat az ízeltlábú szervezeteket, amelyek kórokozókat képesek hordozni és terjeszteni – tisztázta az alapfogalmat Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ biológusa. Egy kullancs csípés a legtöbb esetben nem okoz fertőzést, ám a szimpla vérszívásra is koncentrálnunk kell, ha el akarjuk kerülni a megbetegedéseket – folytatta.
Számos hír jelenik meg a vektorokról – klímaváltozás miatt bekövetkező terjedésükről cikkeznek az újságírók, ám mivel a közönséges kullancs a legfontosabb hazai ízeltlábú vektor, amely már évmilliók óta jelen van a mérsékelt égövben, számos tanulmány szerint egyéb okok húzódnak meg az egyre gyakoribbá váló fertőzések mögött. Társadalmi változások következtében is megnőhet egy adott országban a kullancs okozta betegségek száma. A balti államokban pl. a rendszerváltás után sokan elveszítették munkahelyüket és emiatt többen kijártak az erdőbe rőzsét, gombát gyűjteni – ez is esetszám-növekedést okozott.
A Nyugat Nílusi lázat szintén Magyarországon őshonos szúnyogfajok terjesztik, tehát nem idegen fajok betelepülésének köszönhetjük a betegség gyakoribbá válását – tájékoztatott a szakértő.
(A kórokozót jellemzően vándorló madarak hozzák be az országba Afrika felől. Ugandában fedezték fel a vírust a 20. sz első felében, sokáig senki nem gondolt arra, hogy ez más területen is problémát okozhat, ma már Európában és Amerikában is ismertté vált.)

Védekezés
A védekezés a kullancsok vonatkozásában ma Magyarországon egyéni felelősség – mondta Zöldi Viktor, majd azt tanácsolta: próbáljuk az expozíciót csökkenteni, vagyis túrázni világos színű ruhában menjünk – hogy könnyebben észre vegyük rajta a kullancsot – és viseljünk hosszú ujjú-hosszú szárú hacukát. Ajánlott a riasztó szerek alkalmazása is – ezeket a ruhánkra és a bőrünkre egyaránt permetezhetjük, és ha zárt térbe érünk a nap végén, vizsgáljuk végig magunkat és egymást, hogy minél hamarabb eltávolíthassuk az esetlegesen belénk fúródott élősködőt.
A szúnyogok ellen széles körű, szervezett védekezés zajlik az országban, légi és földi úton is több százezer hektár kezelésére került sor a tavalyi évben. Emellett egyéni módszerekkel – risztó szerek alkalmazásával, hálók felszerelésével is sokat tehetünk a csípések elkerülése érdekében.

Mire figyeljünk?
Kérdésünkre, hogy vajon melyek idén a legfontosabb szúnyogok által terjesztett betegségek, hogyan lehet ezeket felismerni és milyen a lefolyásuk, Zöldi Viktor a Nyugat Nílusi lázat emelte ki. Nem tudjuk, hogy a tavalyi 36 eset csak egy kiugró szám, vagy növekvő tendenciát jelez. A tavalyi “trend” a bőr és szem férgességgel járó esetek voltak – ezek idén is előfordulnak, de változó gyakorisággal. A szúnyogcsípéssel számos kórokozó terjedhet, Magyarországon az említett fonálféreg és a Nílusi láz kiemelt fontosságú.
Utóbbi betegség általában enyhe tünetekkel jár, sőt az esetek egy hányadában semmi nem jelzi a fertőzést. Száz személy közül 80 nem is észleli, hogy fertőződött, immunrendszere anélkül legyőzi a vírust, hogy a delikvens tudna róla, mi zajlott le szervezetében. A további 20 %-nyi páciens lázas tüneteket él át, kiütés is jelentkezhet testfelületükön. A betegek egy kisebb hányada idegrendszeri gyulladásos tünetekkel kórházi ellátásra szorul – ők azok, akiket számon tart az egészségügyi ellátórendszer. Fontos még, hogy a nyári időszakban, kicsit az ősz felé tolódva gyakori a fertőzés, tehát aki ebben az időszakban ismeretlen eredetű lázas állapotot érzékel, az forduljon háziorvoshoz.

Forrás: Napivizit.hu orvosi portál
(Akadémiai Kiadó)