Az ősz közeledtével megint nagyobb hangsúlyt kap az egészségmegőrzésben a D-vitamin. Ennek nem a hidegebb hónapokra jellemző nátha, vagy az őszi lehangoltság terjedése az oka – bár ez a vitaminként ismert hormon valóban az immunrendszer erősítésében és a fáradság elűzésében is jelentős szerepet tölt be. Dr. Bors Katalintól kérdeztük meg, hogy akkor mégis mi.

Nyáron sokat süt a nap – márpedig külső pótlás nélkül a D-vitamin szervezetünkben a napsugárzás hatására aktivizálódik – valamint sokat mozgunk, némi szabadságon is vagyunk és olyankor kevesebbet stresszelünk – tehát általános egészségi állapotunk is meghaladja az év többi részében jellemző szintet, és az előbb említett jótékony napfény hatására még D-vitaminnal is feltöltődhetük. Igaz, ez sem biztos, ugyanis a nap rákkeltő sugárzása ellen védekezni kell, és a magas faktorszámú fényvédők megakadályozzák az UVB sugarak bőrbe jutását. Ennek hiányában D-vitamin, azaz D-hormon sem képződik a szervezetben. Ezen túlmenően nyáron és ősszel egyaránt gondolni kell arra is, hogy a bőr elöregedése ( a melanin felhalmozódása) önmagában is nehezebbé teszi a D-vitamin szervezetbe jutását.

A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet kisebb-nagyobb mértékű D-vitamin hiánnyal – mondta a a szakértő. Népességünk több, mint hatvan százalékánál nem a D-vitamin szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin hiány pótlásáról kell gondoskodni. Egy átlagos felnőtt embernek 1500-2000 nemzetközi egység a napi D-vitamin szükséglete (2012. D vitamin konszenzus konferencia), mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással tudunk biztosítani.

A Jolli Joker
A D-vitamin olyan sokféle területen járul hozzá szervezetünk egészséges működéséhez, hogy ma már külön tudományágat képez az ezzel kapcsolatos orvosi tudásanyag. A különböző szakterületek közül a gyermekgyógyászat és a csontritkulásra szakosodott mozgásszervi orvosok foglalkoznak a legtöbbet e kérdéskörrel. Az elmúlt évtizedben egyre többet tudunk a D-hormon központi irányító szerepéről, és ismertté vált a csont és izomrendszer optimális működésének megtartása mellett számos további tulajdonsága is. Jelentős szerepet tölt be a szervezet védekezésében a fertőző betegségek – pl. az influenza – kivédésében, egyes onkológiai betegségek megelőzésében (különösen emlő és vastagbélrák), a szív-, és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség megelőzésében és gondozásában, a depresszió megelőzősében, és még folytathatnánk a sort. Nem csoda, hogy az orvoslás egyik központi kérdésévé vált a D vitamin ellátottság az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos megelőzés, valamint a rehabilitáció szempontjából is.

A legkisebbeknek is fontos
Különös tekintettel kell lennünk már magzati korunkban is D-vitamin szintünkre – illetve természetesen ez akkor még nem a mi feladatunk. Várandósság idején mind a kismama egészségének fenntartását, mind a születendő gyermek optimális életesélyének megteremtését szolgálja ez a hormon. Az ilyenkor szokásos multivitaminok által biztosított D vitamin szint nem elegendő, ezért mindenképpen tanácsos ennek kiegészítése szakember bevonásával. A kisgyermekkori D vitaminpótlás szabályait a gyermekgyógyászat pontosan meghatározza, a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapján létrejött szemléletváltozást azonban jól mutatja, hogy a gyermekgyógyászok napi 1000 nemzetközi egységben határozzák meg hat éves kortól a napi D vitamin szükségletet, ami a régebben tanácsolt mennyiség többszöröse.

Fontos tudni, hogy a D-vitamin hiány ugyanakkor nem csak kicsikben vagy idős emberekben fordulhat elő, sőt, fiataloknál is gyakori, aminek az oka egyrészt a rájuk jellemző életmód (sok tanulás, sok számítógép, később a karrierépítés jegyében sok munka) és a napjainkban divatos cukros üdítők, valamint az agyonsózott nassolni valók sem tesznek jót.

A csontok védelmében
A D-hormon mozgásszervi jelentőségére térve Bors Katalin elmondta, hogy körülbelül 30 éves korunkra érjük el csúcs csonttömegünket, melynek felépítéséhez szintén szükséges az optimális mennyiségű D vitamin és Kalcium, újabb ismereteink szerint a K2 vitamin is. Az életkor előrehaladtával, ha nincs olyan betegségünk, ami önmagában támadja a csontrendszer épségét (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, veseműködési zavar), akkor is számolnunk kell a csontritkulás fokozódó veszélyével. Egy 50 éves nőnek 50 %, egy ugyanennyi idős férfinak 25 % esélye van arra, hogy hátralévő élete folyamán csontritkulás miatt törést szenvedjen el. Ezen töréstípusok közül az életet és a megfelelő életminőséget leginkább fenyegető csípőtáji törések száma egynegyedével csökkenthető lenne pusztán a lakosság megfelelő szintű D vitamin ellátottságának biztosításával. Amikor a nőknek a havi vérzés elmaradása környékén, a férfiaknak kb. tíz évvel később ajánlatos más betegség hiányában is ezzel a kérdéssel foglalkozni, akkor sokszor tapasztaljuk azt, hogy a csontritkulás sűrűség mérésnél csak csont megkevesbedést, és nem kifejezett csontritkulást állapít meg a műszer. Ilyenkor is érdemes azonban a kockázati tényezőket számba venni (nem, életkor, saját és szülő törése, szteroid tartalmú gyógyszer rendszeres szedése, dohányzás, alkoholizmus, gyulladásos reumatológiai betegség, testtömegindex, egyéb csontritkulást okozó betegségek), és ezek ismeretében gondoskodni kell a beszélgetés elején említett kívánatos napi D vitamin mennyiség szervezetbe juttatásáról. Magyarország lakosságának egyik problémája az elhízás és tudnunk kell azt is, hogy a bevezetőben említett 1500-3000 egység D vitamin szükséglet kövér embereknél akár 4000 nemzetközi egység is lehet. A zsírban oldodó vitamin pótlását megoldhatjuk naponta, másod naponta vagy akár hetente is – tájékoztatott a szakértő.

És nekem kell-e?
Bors Katalin végül válaszolt arra a kérdésünkre is, hogy vajon lehet-e D-vitamint szedni anélkül, hogy pontosan ismernénk saját hormonszintünket. Két tudományos vizsgálatokkal megerősített adat áll a rendelkezésünkre – mondta – az egyik szerint napi 10 000 nemzetközi egység az, ami biztosan toxikus, másrészt magyarországi klinikai adatok bizonyítják, hogy a felnőtt lakosság kétharmada D vitamin hiányban szenved. A D vitaminnal dúsított, un. fortifikált élelmiszerekben még a régi tudásunknak megfelelő normál értékek határozzák meg a napi kívánatos szintet, így túlzás nélkül lehet állítani, hogy ezekből nem lehet ezen vitamin pótlását megvalósítani. A magyar lakosság étkezési szokásait figyelembe véve a táplálkozással elhanyagolható mennyiség kerül szervezetünkbe a fontos hormonból. Így a havi pár száz forintos költséget jelentő D-vitamin pótlás biztonságos és megtérülő befektetés.