Közeleg az Asztma Világnap (május 7.), ezért utána néztünk, mi a Globális Kezdeményezés az Asztma Ellen (Global Initiative for Asthma, GINA) 2013-as üzenete. “Az aszmta kontrollálható!” – találtuk. Dr. Uhereczky Gábort, a Heim Pál Gyermekkórház pullmonológiai osztályának főorvosát, a téma elismert szakértőjét kérdeztük a betegséghez kötődő aktuális hírekről.

A GINA idei fő üzenete gyakran visszaköszön az évente esedékes rendezvényeken. Miért kell ezt ennyiszer hangsúlyozni?
Elsősorban azért, mert az asztma kontrollálhatósága körül egy ellentmondás tapasztalható: a jelenleg alkalmazott gyógyszerekkel és az életmódbeli ajánlások betartásával az asztmával élő emberek döntő többségénél elérhető a jól kontrolláltság állapota, ennek ellenére az összes erre vonatkozó felmérés azt bizonyítja, hogy a pácienseknél ez nem következik be.

Mi lehet ennek a legfőbb oka?
A legtöbben annak ellenére is jól kontrolláltnak tartják asztmájukat, hogy naponta használnak hörgőtágítót. Alulértékelik betegségük súlyosságát, túlértékelik kontrolláltsági szintjüket. Ezért kell hangsúlyozni, hogy ne elégedjen meg az érintett és orvosa a kevés eredménnyel, hanem törekedjenek az elérhető legjobb kontrolláltsági szintre.

Melyek a jól kontrollált asztma kritériumai?
Egészen 2006 óta minden asztma világnapon hangsúlyozza a GINA ezeket a szempontokat közleményeiben, melyek a következők: a tünetek minimálisak – vagyis egy héten maximum kétszer van szükség hörgőtágítóra (sürgősségi gyógyszerre), éjszaka nem ébred fel az ember asztmája miatt, fizikai aktivitása – a sportolást is beleértve – megtartott, normális az orvosi vizit során rendszeresen ellenőrzött légzésfunkciója és nincs súlyosabb állapotrosszabbodása. Alapvető az is, hogy ne kerüljön az érintett betegsége miatt kórházba, vagyis ne érje el azt a súlyos állapotot, amely már intézményi ellátást tesz szükségessé. A GINA egyik korábbi jelmondata az volt, hogy csökkentsük 50 %-kal az asztma miatt bekövetkező kórházi felvételeket az elkövetkező 5 évben.

Csökkent ez a szám?
A gyermekkori nemzetközi adatok arról tanúskodnak, hogy iskoláskortól felfelé évről-évre kevesebben kerülnek ilyen helyzetbe. Öt éves kor alatt megy ez sajnos nehezebben, ennek oka, hogy kisgyermekeknél sokkal bonyolultabb az asztma diagnosztikája és kezelése.

Min múlik az, hogy kinek mekkora esélye van elérni a jól kontrolláltság állapotát?
Az idei közlemény  gyakorlatilag összefoglalja az eddigi GINA ajánlásokat, hiszen új gyógyszer vagy látványos eredményt hozó alternatív megoldás nem született az utóbbi időben. A legfontosabb feltétel, hogy az orvos és a beteg között partneri viszony alakuljon ki. Meg kell határozni és lehetőleg el kell kerülni a kiváltó tényezőket, értékelni, személyre szabottan kezelni és monitorozni kell a betegséget és ezzel meg lehet előzni az asztmás állapotrosszabbodást.

Milyen fontos elemei vannak az orvos és páciens közötti partneri viszonynak?
Segíteni kell a beteget a rizikófaktorok elkerülésében, biztosítani kell a gyógyszerek korrekt alkalmazását, melynek egyik legfőbb akadálya, hogy ezeket a szereket akkor is szedni kell, mikor a páciens teljesen jól van és tünetmentes. Meg kell tanítani az érintetteket arra is, hogy az asztma-kontroll megvalósítása érdekében milyen tünetekre figyeljenek, fel kell tudniuk ismerni az állapotrosszabbodás kisebb jeleit is. Ilyen jel pl., ha többször kell hörgőtágítót használni egy héten vagy a beteg nehezen bírja a fizikai megterhelést. Nagyon fontos, hogy időben beavatkozzunk. Mindennek első  feltétele, hogy a beteg rendelkezzen egy akciótervvel, amelyet a kezelőorvosával együtt dolgozott ki. Ez a terv pontosan tartalmazza azt is, hogy mit kell tenni, ha baj van, és segít megítélni, hogy mikor kell orvosi segítséget kérni.

A betegtájékoztatás érdekében Főorvos Úr kollégáival régóta betegklubot is vezet. Mi a tapasztalata, mennyivel jobban tudják kontrollálni asztmájukat azok a gyerekek, akik szüleikkel eljárnak ezekre a foglalkozásokra?
Az asztma irányított önkezelést tesz szükségessé. Ez úgy működhet, ha a betegség minden részletére kiterjedő edukációt valósítunk meg. Az aszmával élő ember akkor nem éri be a jól kontrolláltságnál rosszabb állapottal, ha valamennyi, a kontrolláltság megvalósításához szükséges információ birtokában van. A kommunikáció minden formája ajánlott, így a betegoktató programok, az asztmatáborok, az asztma klubok, a webalapú tájékoztatás. Mi ezért vezetjük asztmasuli nevű klubunkat, melynek következő rendezvénye május 10-én lesz. A klubhoz kapcsolódóan készítettünk egy website-ot (asztmasuli.hu), amelyet folyamatosan frissítünk és válaszolunk a felhasználók által beküldött kérdésekre. Kolléganőmmel könyvet is írtunk, ami a weboldalon szintén elérhető. Visszatérve az általános betegtájékoztató programokra, azok jók, amelyeknek távlatilag is hatása lehet. Egy rövidtávú kampánynak a hatása is rövidtávú. Főként külföldön gyakori, hogy négy-hat hetes kampányokat szerveznek, amelyek két-három hónap múlva talán még éreztetik hatásukat, de egy éves utánkövetéssel már nem sokat találunk az eredményekből. A legfontosabb azonban a kezelőorvos és a beteg között kialakuló kapcsolat, amelynek személyes elemei is vannak – ahányféle ember, annyiféleképpen alakul ez, így az ideális kapcsolat sajnos nem mindig valósul meg.