Az atópiás betegségek időnként együtt járnak, de ez nem jelenti azt, hogy aki ekcémás, az idővel mindenképpen szénanáthában vagy ételallergiában is érintett lesz. Ha egy ekcémás gyerek ételallergiában is szenved, az sokszor a bőrtünetein látható, viszont nem biztos, hogy egy rossz állapotban lévő ekcéma az ételallergia következménye. Csak az diétázzon akinek muszáj – hívta fel többek között a figyelmet erre is dr. Torma Katalin bőrgyógyász szakorvos az atópiás ekcémás gyerekek és szüleik számára létesített Vidám Zsiráf Klub Egyesület legutóbbi foglalkozásán.
Négyféle atópiás betegséget ismerünk, az ekcémát, az ételallergiát, a szénanáthát és az asztmát. Ezek a kórképek külön-külön és együtt is jelen lehetnek az ember szervezetében. Amikor szépen sorban valamennyi bántalom megtámad valakit, azt atópiás menetelésnek nevezzük, de nem törvényszerű, hogy ezek a kórok együtt járjanak – kezdte előadását Torma Katalin, majd arról tájékoztatott, hogy az atópiára való hajlam öröklődik, de az sem biztos, hogy a gyermek ugyanabban a betegségben lesz érintett, mint szülei – előfordulhat pl., hogy a szülők (vagy egyikük) szénanáthásak, kicsinyük ezzel szemben ekcémás lesz. Az ekcéma a leggyakoribb atópiás betegség, a gyermek-populáció 15-20 %-a érintett. A tünetek általában már csecsemőkorban, legkésőbb kisgyermekkorban előjönnek.
Az atópiás ekcéma hullámzó lefolyású betegség, a fellángolásokat tünetmentes időszakok váltják. A bőrgyógyász által előírt kezelés azt a célt szolgálja, hogy az aktív időszakok minél enyhébbek és ritkábbak legyenek. Ma már a terápia pontos betartása mellett kézben lehet tartani az egyébként sok esetben kinőhető betegséget, ám mivel számos kockázati tényező is befolyásolhatja a beteg bőrének állapotát, néha a leggondosabb terápia mellett is rosszabbodhatnak a tünetek – hangsúlyozta a Doktornő. Egy lázas állapot, felsőlégúti infekció, a stressz vagy bizonyos allergének – így a por vagy az állatszőr – is fellobbanthatják az ekcémát. Az ételallergia maga is atópiás betegség és az allergizáló táplálékok ronthatják az ekcémás gyermek bőrtüneteit, azonban nagyon fontos tudni, hogy nem minden atópiás ekcémával élő gyermek szenved ételallergiában is – ebben a kórképben mindössze a gyermekpopuláció 6-7 %-a érintett. Önmagában az ekcéma miatt nem szabad elkerülni bizonyos táplálékok fogyasztását és nem célszerű a gyermeket allergológiai kivizsgálásnak alávetni, mert ezek a diagnosztikus módszerek hat éves kor alatt nem megbízhatóak. Amennyiben valóban ételallergiája van, akkor persze szükséges, de rendkívül macerás azt is kideríteni, hogy pontosan mire allergiás a gyerek – tudtuk meg.
Az atópiás ekcémával élő gyermeket a bőrgyógyász akkor irányítja allergológiai kivizsgálásra, ha hosszabban tartó gondos kezelés, többszöri kenőcs-váltás ellenére sem javulnak bőrtünetei, vagy ha bizonyos élelmiszerek fogyasztása után egyértelműen megfigyelhető a rosszabbodás.
Diagnosztikus módszerek
A legegyszerűbb allergológiában alkalmazott diagnosztikus módszer egyben a legbiztosabb is – ez az un. provokációs vizsgálat, melynek során élelmiszer terheléssel igyekszik a szakember kideríteni, mi is okozza a nem kívánt reakciót – mondta Torma Katalin. Ilyenkor a pácienstől megvonják az adott élelmiszert, majd újra adják, és megfigyelik, hogy fogyasztása kiváltja-e a tüneteket.
A vérvétel inkább kiegészítő vizsgálat lehet, mert nem ad biztos eredményt. A laboratóriumban az ellenanyagot (IgE) mutatják ki a vérből. Elsősorban az azonnal jelentkező allergiás formánál lehet ezt a vizsgálatot javasolni, de ezekben az esetekben is téves lehet az eredmény.
Ismert még a karcolásos Prick teszt, ami azonban szintén nem megbízható csecsemő- és kisded korban.
Így is-úgy is jelentkezhet
Az allergiának különböző formái léteznek – hangzott el továbbá. Az azonnal, vagyis perceken belül kialakuló allergia általában csalánkiütéssel kezdődik és veszélyes, mert arcdagadásba, hörgőszűkületbe torkollhat. Az un. intermedier forma az allergénnel való érintkezés után 24 órán belül jelentkezik, és elsősorban tápcsatornai tünetekben –hasmenésben, hányásban nyilvánul meg, a késői forma pedig 24 órán túl jelentkezik és légúti tünetekkel, az ekcéma rosszabbodásával jár.
Ez is kinőhető
Az ételallergia legfontosabb terápiája az allergizáló ételek elkerülése, ám ez az intelem általában nem egy egész életre szól, mert a betegséget a legtöbben kinövik – nyugtatta meg hallgatóságát a Szakember. Míg csecsemőkorban viszonylag gyakori ez a probléma, négy éves kor felett már kifejezetten ritkán fordul elő. Az, hogy kinek van esélye egy idő után háta mögött tudni allergiáját, attól is függ, hogy mire volt érzékeny. A tej allergiát az érintettek 80 %-a növi ki három éves korára. (Aki valóban tej-allergiás, az marha- ill. borjúhúst, valamint kecsketejet sem fogyaszthat. A tejallergiások 15 %-a szójára is érzékeny, ezt figyelembe kell venni a szójatej kipróbálásakor.) A tojás-allergiát a gyerekek 50%-a növi ki, a legerősebb allergént illetően azonban már nem ilyen jók az arányok. Sokáig azt hittük, hogy a földimogyoró allergia ha egyszer kialakul, úgy is marad, ma már azonban úgy tartják az orvosok, hogy az érintettek 20%-a ezt a típust kinőheti. Addig azonban az érintetteknek különösen elővigyázatosnak kell lenniük, mert a földimogyoró-allergia súlyosabb reakciókat is okozhat és az azonnal kialakuló allergia formák körébe tartozik. Könnyen allergizáló élelmiszernek számítanak még a halak – különösen a tőkehal – és a tenger gyümölcsei – a rák inkább, a kagyló kevésbé.
Az anyatej jótékony szerepe
Az ételallergia megelőzése érdekében négy-hat hónapos korig mindenképp a kizárólagos anyatejes táplálás (vagy hipoallergén tápszer adása) javasolt, mert ez a speciális nedű segíti a tejfehérjékhez való hozzászokást. A szoptatás idején bevetett anyai diéta három héten át a megfelelő Kalcium pótlás mellett megkísérelhető – mondja Torma Katalin – de ha nincsenek egyértelmű pozitív eredményei, akkor nem érdemes erőltetni. A várandóság idején sem érdemes, így nem is ajánlott diétázni csak azért, mert az elsőszülött gyerek vagy valamelyik szülő atópiás.
