Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Napsugárzásvédelmi Tudományos Testület közös rendezvényén a bőrgyógyász elmagyarázta, miért is kell olyan nagyon vigyázni az UV sugárzással.  

Az UV sugárzás egyes hatásai – elsősorban a rákkeltő hatás – az emberi szervezet számára közvetlenül nem érzékelhetők – írták az esemény szervezői közleményükben. Ezért azt javasolják mindenkinek, aki a nyári hónapokban a szabadban tartózkodik, hogy rendszeresen figyelje az UV sugárzásról szóló tájékoztató adatokat, elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján. Felhívják a figyelmet továbbá a napozás jól ismert szabályainak (12 és 15 óra között nem menjünk a napra, gyakran kenjük be magunkat naptejjel, viseljünk a tűző napon fejfedőt, stb.) jelentőségére – javasolják, hogy minél kevesebb időt töltsünk közvetlen napsugárzásnak kitéve azokban a napszakokban, amikor legerősebb a napsugárzás. Különösen azok számára hasznosak ezek a tanácsok, akik nyáron sok időt töltenek a szabadban: a gyerekeknek, a szabadban dolgozóknak, a sportolóknak és a nyaralóknak. Ezt a célt szolgálják a már jól ismert tanácsok az öltözködésről és a napi szabadban tartózkodás tudatos átgondolásáról.

A rendezvényen Dr. Wikonkál Norbert, a SE Bőrgyógyászati Klinika docense az UV sugárzás bőrre gyakorolt hatásáról tartott előadást. Mondanivalóját két részre osztotta, egyrészt a bőr öregedéséről, másrészt a bőrrákokról beszélt, amelyeknek kialakulását az UV sugárzás elősegíti.

Ettől leszünk igazán ráncosak

A bőr öregedéséért az UV-A sugárzás a felelős – mondta a szakértő – amely nem okoz leégést, ugyanakkor mélyen hatol a bőrbe, roncsolja a kötőszövetet, az elasztikus rostokat, ennek megfelelően alakulnak ki a ráncok, redők, valamint a pigmentfoltok nagy része. Az UV-A sugárzást nem szűri ki az üveg, tehát autó-, vagy lakásablak mögött is kifejti hatását.

Az élettani bőröregedés kevésbé intenzív, mint az un. photoaging, vagyis az UV sugárzásnak kitett bőr öregedése. Szemléltető például a bőrgyógyász a kerti bútorokat hozta fel – mint mondta, huzatán is látszik az UV energiaroncsoló hatása – a nejlon egy nyár alatt tönkremegy, de az ellenállóbb anyagok sem bírják két-három szezonnál tovább.

A gyermekkori leégések sem múlnak el

A betegségekre térve a szakértő mindenekelőtt tisztázta: fotodermatózisnak nevezik azokat a kórképeket, amelyek a naphatás, az UV sugárzások nyomán alakulnak ki. Az UV sugárzás bár nem ionizáló sugárzás, mégis jellemzője, hogy az évek során elszenvedett dózisok összeadódnak, így – bár a bőr regenerálódik – a gyermekkori leégések részben akár felelőssé tehetőek a felnőttkorban kialakuló melanomáért. Aki tudja, hogy korábban többször pirosra sült nyáron, az jó, ha ezen túl duplán odafigyel, hogy többet ez ne fordulhasson elő vele.

UV-B vs. UV-A

Az UV-B sugárzás okozza a leégést, amelyet amúgy minden esetben mindenkinek érdemes lenne elkerülni. A fiziológiás barnulás is UV-B-hatás. Felszínes barnulást UV-A sugárzás is előidézhet – ez a szolárium működési alapelve – az ilyen bronz árnyalat azonban más természetű, és fontos tudni, hogy egy csövek-színezte bőr a napon ugyanúgy leég, mint egy fehér típus. A rosszindulatú daganatokat nagyrészt szintén az UV-B okozza.

A melanomák száma megduplázódott

Ha a környezeti hatás változik, akkor változni fog az arra érkező biológiai válasz is, és daganatok esetében – ahogyan a dohányzás-tüdőrák kapcsolta is példázza – a kettő között akár 20-30 év is eltelhet. A bőrdaganatok szempontjából is kritikus környezeti hatásoknak van kitéve az emberiség. Az utóbbi 10 évben duplájára emelkedett a pigmentsejtekből kiinduló melanomás megbetegedések száma, és ennek nem a genetika, nem csupán egyéb környezeti változás az oka, hanem az a napkereső attitűd, amely az európai-amerikai kultúrában az utóbbi évtizedekben jellemező – mondta a docens. (Évente kb. 30.000 új daganatos betegséget regisztrálnak Magyarországon, ebből 2500 melanoma.) A melanoma a halálozás tekintetében is előretört az összes daganatos kórképhez viszonyítva, a megbetegedések számának emelkedése mellett az egyéb ráktípusok terápiás fejlődése miatt. Melanomát gyógyítani sokkal problémásabb, mint a többi daganatot – fogalmazott a szakember.

Az olyan anyajegy, mely középen tömöttebb, aszimmetrikus formájú, egyeletlen pigmentációjú – vagyis nem homogén a színe és lapos, legyen gyanús mindenki számára – emlékeztetett az előadó a melanoma külső jeleire.

A nem festékes bőrrákok

A laphámrák (spinalioma) és a bazálsejtes karcinóma (basalioma) nem festékes bőrrákok.
A laphámrák megjelenési formája a docens magyarázata szerint sokszor bőrszínű „kiütés”, előrehaladottabb állapotában vérzékeny folt, melyet varr takar. A tumor és az UV hatás összefüggése ennél a kórképnél is tetten érhető, és ebben az esetben nem csak a leégés, hanem az összes naphatás számít – a sugárzásnak kitett felületeken jelentkezik leginkább, nem ritkán akár az ajkon. Az immunszupresszív kezeléseket ennek a daganattípusnak a kockázati tényezőjeként is számon tartják, és a gyengített immunrendszerrel élő betegeknél a tumor növekedése is kiemelkedően gyors, akár egy hónap alatt nagy méretet érhet el. Rizikófaktor még az irritáló kémiai anyag – leginkább kátrány – bőrrel való rendszeres érintkezése, és a HPV vírus is.

A bazálsejtes karcinóma (basalioma) hasonlóan néz ki a laphámrákhoz. Ez a hámsejtekből kiinduló leggyakoribb bőrdaganat – a docens szerint a lakosság kb. 1/3-a érintett lesz élete során. Ennek a betegségnek kifejezetten a leégés kockázati tényezője, de genetika, öröklődés is szerepet játszik kialakulásában. Áttétképződés nem jellemzi, ezért halálhoz (legalábbis rövid időn belül) ritkán vezet – tájékoztatott a szakorvos. Sokszor háziorvosi szinten látják el, vagy el sem látják ezt a kórképet. A laphámrákhoz hasonlóan akár kis lapos pirosodás, pörkösödések formájában is megjelenhet, lassan, de szüntelenül terjed, bizonyos kenőcsök hatására szebbé válhat a tünet, de nem gyógyul meg. A szem környékén különösen veszélyes, mert pl. a szemüregbe jutva a szervezet energiatartalékait különös mértékben emészti.

Mely bőrtípus a legveszélyeztetettebb? 

Az egyes bőrtípus a legveszélyeztetettebb, mely csoportba a vörös hajú, zöld szemű, fehér bőrű, barnulásra képtelen, ám könnyen leégő emberek tartoznak. A kettes bőrtípus szintén fehér, le is ég, de mértékkel barnulni is tud, és szőke haj, kék szem társul hozzá, a hármas típus barna hajat, barna szemet takar, a négyes bőrtípus a dél-európai emberekre jellemző, az ötösbe az ázsiai-, a hatos bőrtípusba pedig a feketebőrű rassz képviselői tartoznak.

A trend pedig relatív

Magyarországon még mindig divat a barnaság, de ez egyáltalán nem jellemző a föld minden kultúrájában. Indonéziában, Tájföldön, Ázsiában a fehér bőr számít elegánsnak, ahogyan ez Európában is volt száz évvel ezelőtt – emlékezett meg a szakorvos a bőrrák szempontjából divatosabb trendekről.
A régi idők vidéki emberei még a forró déli sugárzás idején hűsöltek az árnyékban, kalapban, ingben kaszáltak. A mai embernek is védekeznie kell fényvédővel, ruhával, fejfedővel, különösen, ha nagyon fehér a bőre. Ebben az esetben inkább csak szűrt napfénynek tegye ki magát – tanácsolta a szakorvos.

(RA)