Az idei COPD világnap jelmondata: “Sosem késő!” A szervezők idén egyrészt a fel nem fedezett érintetteket kívánták megszólítani, de a betegség diagnózisával már szembesült embereknek is üzenik a biztató szavakat.
A COPD nem újkori betegség, inkább az asztma ellen használatos gyógyszerek fejlődésének köszönhetően esik ma egyre több szó a kórképről, ugyanis ezeket a betegségeket hasonló terápiákkal kezelik. Nem csak a hatásos, életminőséget javító és a COPD progresszióját visszaszorító készítmények jelentősége miatt tiszta haszon, hogy így alakult, hanem azért is, mert napjainkban talán több érintett megy el orvoshoz, és mivel a betegségben egyre csökken az ember tüdőkapacitása, nem mindegy, hogy ezt a folyamatot mikor lassítjuk le jelentős mértékben a helyes életmóddal és a gyógyszeres kezeléssel.
Nagyon jó, ha korán felfedezik
Prof. dr. Böszörményi György tüdőgyógyász a világnap alkalmával hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a rizikófaktorral élő emberek elvégezzék a kór kimutatására alkalmas légzésfunkció vizsgálatot (spirográfiás vizsgálat), hiszen abban a stádiumban, amikor súlyosabb tüneteket mutat, a beteg tüdőkapacitásának akár 50 %-a is elveszett már.
Mivel ez egy krónikus, előrehaladó betegség, ami kezeléssel lelassítható, karban tartható, felismerését követően a terápiás fegyelemnek, az orvosi tanácsok betartásának van óriási jelentősége. De mielőtt a betegséggel való együttélés alapvető szabályaira térnénk, lássuk, mik a legjellemzőbb tünetek és a kockázati tényezők, amelyek meglétekor mindenkinek ajánlott a légzésfunkció vizsgálat.
Nem minden COPD-vel élő embernél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, de az érintettek az alábbiakból legalább egyet biztosan észlelnek:
- Tartós, nem szűnő köhögés
- Produktív köhögés – sűrű köpettel járó köhögés
- Zihálás – mely lehet sípoló vagy hangosan hörgő (az egyes légvételeknél)
- Légszomj/nehézlégzés – fizikai megterhelésre vagy akár házimunka miatt
- Fáradtság, gyengeség, erőtlenség
- Gyakori és nehezen kezelhető légúti fertőzések
- Fogyás
A COPD 40 éves kor alatt nem jellemző. Fontos kockázati tényezőként tartják számon a dohányzást – és aki érintett, annak valóban azonnal fel kell hagynia ezzel a káros szenvedéllyel – mivel azonban a COPD kialakulásához genetikai hajlam is szükséges, nem minden dohányos lesz idővel beteg. A cigizők 20-30 %-a szenved egy idő után COPD-ben, az érintettek 10-15 %-a viszont sosem élt nikotinnal. Munkahelyi inhalációs ártalmak – pl. passzív dohányzás, bőr, papír fa feldolgozás, élelmiszer-, építő-, textil,- ipar bizonyos munkafolyamatai, szénpor, szerves oldószerek, zárt helyen tüzelés, biomassza égetés, zárt konyhában sütés-főzés – is előhozhatják a betegséget az arra hajlamos emberek szervezetében.
Tanácsok COPD-vel élő emberek számára
A gyógyszeres kezelés alkalmazása mellett sokmindent tehet a COPD-vel élő ember a jó életminőség érdekében. Kerülni kell a betegség tüneteit irritáló faktorokat, ilyenek a füst, az erős szagok, a hajlakk, a környezeti légszennyezettség és a stressz. Otthon, ha száraz a levegő, érdemes párásítót használni és fontos a gyakori szellőztetés is.
Különböző légzési technikákat is ajánlanak a COPD-s betegek számára. A leginkább elfogadott módszer az összehúzott ajkakkal történő, “ajakfékes légzés”. Ezt valahogy így kell megpróbálni:
- Tegye a kezeit csípőre, majd lélegezzen be lassan és mélyen az orrán keresztül!
- Várjon egy vagy két másodpercet, majd húzza össze ajkait, mint amikor szívószálon keresztül iszik vagy fütyül!
- Fújja ki a levegőt szép lassan és teljesen az összecsücsörített ajkain keresztül, de ne erőltesse, hogy az utolsó csepp levegőt is kifújja a tüdejéből!
- Várjon néhány pillanatot, mielőtt újra kezdené a gyakorlatot!
Néhány embernek akkor is segít ez a légzéstechnika, amikor fulladnak, vagy stresszes állapotban vannak.
Tüdőnk szempontjából az sem mindegy, milyen testtartást veszünk fel – ami tuti rossz, az a görnyedés. Egyébként ülő vagy álló testhelyzet is segítheti a maximális tüdőkapacitás elérését. Általában érdemes kihúzni magunkat, de fulladás esetén különösen segíthetnek bizonyos testtartások. Aki az ülő helyzetet részesíti előnyben, az tegye lábait teli talppal a földre és tartsa a hátát a lehető legegyenesebben, pihentesse az állát a kezein, vagy tegyen egy párnát az asztalra és fektesse rá karjait és fejét. Figyeljen a légzésére, és próbálja minél hosszabbra nyújtani a légzését. Amennyiben nem tud vagy nem akar leülni, úgy próbáljon kissé előrehajolni, kapaszkodjon az asztalba vagy a szék háttámlájába. Ha kényelmesebb, fonja össze karjait és helyezze az asztalra vagy a szék háttámlájára őket, a fejét pedig tegye karjaira. Ha nincs semmi, amiben kapaszkodni tudna, akkor helyezze kezét a combjára és dőljön kissé előre. Majd ugyanúgy, mint az ülő testhelyzetben, próbálja meg kontrollálni a légzését.
Az étkezést illetően érdemes figyelni a a bő folyadékbevitelre és többször kis adagokat enni – így csökkenthető a táplálkozás közben jelentkező fulladás kockázata – és fehérjedús ételeket választani – ezek ugyanis energizálnak, jók a fáradság ellen. Üdvös lehet még a (kifulladást nem okozó) torna, a speciális légzésrehabilitáció vagy edzésprogram. A pihenés se legyen luxus: relaxációs technikák segíthetnek megnyugtatni a légzést, tágítják a tüdőt és megelőzik a stressz által okozott tüneteket. Szóval minden COPD-vel élő embernek üzenjük: Sosem késő. Figyeljen magára!
Végül néhány adat, csakhogy lássák az érintettek: nincsenek egyedül bajukkal, sőt! A COPD prevelenciája felnőttek között 9-10 %. A Szervezet jelenleg 80 millióra becsüli világszerte az érintettek számát. Magyarországon 170.000 beteget tart nyilván a tüdőgondozói hálózat, évente 13-15.000 új érintettet fedeznek fel. A diagnosztizált páciensek száma azonban töredéke a COPD-vel élők tömegének – a globális betegszámból indulva valójában fél millióan érintettek hazánkban. Őket pedig sosem késő felfedezni és kezelésben részesíteni…