Az idei “Érszűkület nap” esemény jelmondata ez volt: „Elég az amputációból, éljen két lábbal a földön!” A legtöbb érszűkület eredetű amputáció megelőzhető lenne, ha időben felismernék a betegséget.

A legfontosabb kockázati tényezők a dohányzás, a magas a koleszterinszint, a cukor- vagy magasvérnyomás betegség, és az is azt jelenti, hogy foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, ha családunkban már előfordult érbetegség. Nem tesz jót a stressz, a túlzott sófogyasztás, a helyes mértéket túllépő alkoholfogyasztás és a túlsúly – különösen a zsírdús, helytelen táplálkozás miatt bekövetkező hasi elhízás – sem.

A perifériás verőérbetegség gyakorisága 2000 és 2010 között több mint 20 százalékkal nőtt az egész világon. Magyarországon becslések szerint 400 ezer ember érintett. Különösen az 50 év feletti korosztály veszélyeztetett, a 65 év feletti emberek körében a betegség előfordulási gyakorisága eléri a 20 százalékot. Abban az esetben, ha valamennyi kockázati tényezőt kiküszöbölnénk, 80 éves korunkig nem lenne különösebb problémánk az ereinkkel, a rizikófaktorok azonban egyenként akár 10 év mínusznak is számíthatnak ezen a biztonsági görbén – tudtuk meg Dr. Entz László egyetemi tanártól, a Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának vezetőjétől.
A kezelés nélkül maradó érszűkület alsó végtagi amputációhoz vezet, de az érintetteket nem ez az egy veszély fenyegeti. A gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes egyéb érkárosodás, pl. koszorúsér- vagy agyérbetegség szívinfarktushoz vagy szélütéshez vezethet, de a vese és a szem sincs biztonságban.

Ha Ön veszélyeztetett…
A betegség korai szakaszai nem okoznak érzékelhető tünetet – amikor az alsóvégtagi keringés hanyatlása miatt járáskor a vádliban vagy a combban görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, pihenéskor rövid idő alatt megszűnő fájdalom lép fel, az erek károsodása már előrehaladottabb stádiumban van. Ezért nagyon fontos ismerni a kockázati tényezőket, elkerülni, amit ezek közül el lehet, ha pedig veszélyeztetettek vagyunk, megtenni a szükséges lépéseket: kitölteni pl. a a kockázatbecslésre kifejlesztett un. Láb Tesztet, pulzus-önvizsgálatot végezni, orvosi kivizsgálást igényelni és rendszeresen ereket védő tornagyakorlatokat végezni. (A kockázatbecslésre kifejlesztett un. Láb Tesztet a világnaphoz kötődően a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság munkatársai az ország hét helyszínén ismertették a lakossággal. A szakmai vezetők emellett négyféle tájékoztató kiadványt készítettek: egy, a betegséggel kapcsolatos ismereteket összefoglaló, a pulzus-önvizsgálat helyes elvégzését bemutató, az ereket védő tornagyakorlatokat oktató és a már említett Láb Tesztet tartalmazó füzetet.)

Egyszerű vizsgálattal megállapítható
A végtagokban lévő érterületeken tünetmentes állapotban is meg lehet állapítaniaz érbetegséget egy egyszerű és olcsó módszerrel, az ún. „boka/kar index méréssel”. A teljesen fájdalommentes vizsgálat során vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler mérőfej (ezen keresztül hallható a vér lüktetése, ami pontosabb mérést tesz lehetővé) segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint a lábakon a boka magasságában. A kapott értékeket elosztják egymással (boka/kar) és ez adja az index pontos értékét. Akinél az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, annak érszűkülete van. Ilyenkor sem kell azonban rögtön megijedni – életmódbeli változtatásokkal, gyógyszerrel, ha a szakorvos megítélése szerint szükséges, (a technika fejlődésének köszönhetően egyre kevésbé megterhelő) műtéti beavatkozással az érszűkület sok esetben kezelhető, kitágítható.