Igazi giga tüntetést hoztak össze az egészségügy munkavállalói kedd délután. Bár a tiltakozók száma is jelentős volt: becslések szerint 6-8 ezren lehettek, nem emiatt volt óriási a megmozdulás – a több helyszín, a csatlakozó szervezetek magas aránya és a tömeg elszántsága egyaránt kiemelte ezt a megmozdulást a napjainkban szokásos demonstrációk sorából.

A Clark Ádám téren a “fekete ruhás” tüntetők – az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség – “Értetek, Értünk, Veletek” címen hirdettek találkát mindazok számára, akik a demokrácia e markáns eszközével szeretnék kifejezni, hogy nincs tovább: az ápolók – és más egészségügyi szakdolgozók – alacsony bére, fizikai és lelki túlterhelése, valamint a betegbiztonság feltételeinek hiánya ellehetetleníti az egészségügyi ellátást Magyarországon. Nehezményezték még, hogy a hazánkban ápolói hivatást választó nők és férfiak jövőtlenek, életpályamodell és tisztességes fizetés, elfogadható hosszúságú munkaidő és elviselhető terhelés nélkül nehéz biztosítani azt a színvonalat a betegellátásban, amelyet pedig mindenki szeretne biztosítani, aki ezt a hivatást választotta.

Ebben a menetben képviseltette magát az Autonóm Területi Szakszervezet, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ), a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége.

“Elég volt!”

Mindeközben a Hősök terén a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szervezésében gyűlt össze mintegy hatezer hivatásos- és velük szimpatizáló ember – szociális és műszaki-gazdasági területen dolgozók, orvosok, diákok, betegek és hozzátartozók – hogy felhívják a figyelmet az áldatlan állapotokra. Ide az ország számos pontjáról érkeztek tüntetők (95 autóbusszal), akik transzparenseken hirdették, hogy a MESZK mely helyi szervezetét képviselik, majd többségükben fehér ruhában – ezzel nem a másik menettel való ellentétet kifejezve, csak az “egészségügy színére” utalva – vonultak át oda, ahová a “fekete ruhások” is tartottak: az Arany János utcába, az Egészségügyi Államtitkárság székháza elé. A Hősök terén többek között arról volt szó, hogy a VIP ellátásban részesülő politikusoknak ideje volna észrevenniük, mi a magyar valóság az egészségügyben. A tömeg az összefogás mellett is letette voksát: mint a szónokok mondták, nem lehet egymás ellen hangolni az ágazat munkavállalóit, sem valamennyiüket a lakosság ellen és viszont, mert ők mind egységben vannak, egyet akarnak.

Retro ellátás, retro buli

Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség menetét mentőautó vezette át a város szintén turistalátványosságnak számító helyszínein. A tömeg élére Sándor Mária, a Péterffy Sándor utcai Kórház ápolója, a fekete ruhás mozgalom elindítója állt retro ápoló ruhába öltözött kolléganőjével. A fehér ruhás, bóbitás nővér bábut tolt kerekesszékben, akinek a nyakán tábla is állt “Retro ellátás, retro bérek” felirattal, mellette, a mentők humorát képviselve, hullazsákba csomagolt fekvő bábú, itt-ott papírpénzzel tarkítva. (A mindenki számára megalázó hálapénz eltörlésének feltételeit is sokszor hiányolták a tüntetők.) Aki volt már szakdolgozói konferencián, vagy olyan kongresszuson, ahol szakdolgozók is megjelentek, az ismeri azt az utánozhatatlan hangulatot, amelyet kizárólag ők tudnak teremteni egy-egy rendezvényen. Ez az X faktor itt is megvolt: ahogyan a Lánchídon át vonult a tömeg a Republic Szállj el, kismadár, vagy a Neoton família 220 felett című dalától kísérve, az ember valóban rendkívülinek: szomorúnak és mégis – az összefogás, a sok idő óta tartó hallgatás megtörése miatt – vidámnak érezhette a helyzetet.

Túl a félelmen

A “fekete ruhások” hamarább értek az V. kerület szívébe, ők a minisztériumi össztalálkozó előtt még tettek egy kis kitérőt a Kossuth térre, ahol kihasználták az időt és a színpadot, amelyet e célból állítottak. Itt a mentősök szakszervezeti vezetője, ápolók, rezidensek és egyetemisták is felszólaltak, valamint beszélt a tömeghez ismét Sándor Mária is, aki megköszönte a szervezeteknek és az egyes embereknek jelenlétüket, kollégáinak, hogy a burkolt vagy nyílt fenyegetések ellenére is megjelentek, valamint annak a közvetlen munkatársának is megköszönte támogatását, aki átvállalta tőle a műszakot, hogy részt vehessen a megmozduláson.

Petíció az Egészségügyért

A Parlamentnél Sándor Mária, retro ruhás kolléganője, valamint Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke átadták Petíció az Egészségügyért című listájukat az Országgyűlés sajtófőnök-helyettesének, melyben a szakmai és érdekvédelmi szervezetek a következőket igénylik:

- A biztonságos betegellátás feltételeinek teljeskörű biztosítását
- Az eü ellátás valós értékű finanszírozását költségvetés által garantáltan
- Az ágazat minden dolgozója számára azonnal megkezdett bérrendezést
- A 2012-13-as alapbérrendezés beépítését az alapbérbe 2015 01.01.-ig visszamenőleg (2015. 07 01.-től 50 %-os alapilletmény-emelést)
- A jelen választási ciklus végére az egészségügy munkavállalóinak 100 %-os alapilletmény-emelését, valamint:
- Azt, hogy az orvosok átlagbére elérje a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát
- A műszaki, valamint a gazdasági területek munkavállalói bérrendezése is megtörténjen
- Keretrendszer kiépítését, amely megteremti a hálapénz-rendszer teljeskörű kivezetésének feltételeit
- Azt, hogy az egészségügyi ágazat a nemzetgazdasági ágazatok bérrendsorában az első három közé kerüljön
- Az életpályamodell kidolgozását fenntartótól függetlenül
- Az ágazati szabályozás felülvizsgálatát
- Az európai munkaerő direktíva betartását
- Az Egészségügyi Minisztérium visszaállítását

A végkifejlet

Nem sokkal ezután valamennyi tüntető az Egészségügyi Államtitkárság épülete elé vonult. Itt Kiss László ugyanezt a követelést átadta Zombor Gábornak, akit bár kifütyült, de meghallgatott a tömeg, szemben Cser Ágnessel, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnökével, aki kénytelen volt hallgatósága ellenérzései miatt dolgavégezetlenül otthagyni a mikrofont. Az Arany János utcában elsőként Balogh Zoltán, a MESZK elnöke szólt. Ismertette az írásos anyagokat, melyben munkatársaival többszöri egyeztetés során (“három szalaggal fémjelzett” 22 pontban) a következő igényeket fogalmazták meg:

Pályakezdés és tanulmányok-, valamint családbarát munkahelyek támogatását, az egészségügyi dolgozók egészségvédelmének megteremtését, biztos munkahelyet, -kiszámítható jövedelmi viszonyokat, emberhez méltó időskort, szakmai fejlődési lehetőséget és a pályán megtartás eszközeinek, valamint az előremenetelnek a biztosítását.

Ezen kívül a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület petícióját is átadta Balogh kamarai elnök Zombor Gábor államtitkárnak. Ezt követően történt, hogy Kiss László elnök Zombor Gábornak is átadta a fentebb ismertetett Petíciót az Egészségügyért, mely az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség – “Értetek, Értünk, Veletek” rendezvény résztvevőinek követeléseit tartalmazza, és felkérte az államtitkárt, hogy továbbítsa azt Magyarország kormánya felé.

Zombor Gábor megköszönte a petíciókat, megígérte, hogy ami rajta és munkatársain múlik, azt megteszik, bízik benne, hogy rajtuk nem fog múlni. “Senkinek nem kell semmitől félni, mert önöknek mindenben igazuk van” – zárta végül tapssal jutalmazott rövid beszédét.

Forrás: nota.napivizit.hu