Novemberi Movember cikksorozatunk első részében a prosztatarák szűrésének mindenkire vonatkozó fontosságát hangsúlyoztuk, most a betegség rizikó tényezőiről, és egyéb férfi kockázatokról lesz szó.
A prosztatarák olyan betegség, amely korán felismerve gyógyítható, később azonban már nem. A gond az, hogy amikor a kór tüneteket ad, az már nem a kezdeti stádium. Ezért óriási, hogy van lehetőség a szűrésre: egyszerű és gyorsan elvégezhető vizsgálatok kombinációjával kimutatható a prosztatarák akkor is, amikor még megszabadulhatunk tőle. A szakmai protokoll szerint 50 év felett kell minden férfinak évente részt vennie a szűrésen annak érdekében, hogy biztosan elkerülje az elkerülhető kockázatot. Akinek a családjában volt már ilyen egészségkárosodás, annak 45 év felett ajánlott ugyanez, mert az öröklődés szerepel a kockázati tényezők között. De milyen egyéb rizikófaktorokról tud az orvostudomány? Milyen állapotok vagy tevékenységek teszik az embert az átlagosnál veszélyeztetettebbé a betegségre?
Különösen veszélyeztetett
A családi halmozódásról az eddigieken túl érdemes azt is tudni, hogy bármilyen rokon érintettsége növeli az egyén kockázatát bizonyos mértékben, de a közvetlen családtag: szülő, nagyszülő, testvér érintettsége tizenötszörösére emeli a rizikót. A megfigyelések szerint nem mindegy, hol él az ember. Magyarország közepesen veszélyes ebből a szempontból. Minél délebbre tartunk Európában, annál kevesebb prosztatarákkal diagnosztizált férfit találunk, és Amerikában is az északiak vannak nagyobb veszélyben. Ez a tény a környezeti hatások jelentőségét mutatja.
A dohányzás, az égetett szeszes italok rendszeres fogyasztása, a mozgásszegény életmód illetve az elhízás is mind hozzájárulhat a betegség kialakulásához – az elhízás a legújabb kutatások szerint különösen nagy mértékben. Egyrészt jelentősen növeli a prosztatarák esélyét, másrészt számottevően rontja a már meglévő betegség prognózisát – nyilatkozta pár napja prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója a semmelweis.hu újságnak adott interjúban. A szakértő egészen odáig ment az ideális testsúly jelentőségének hangsúlyozásában, hogy azt állította: annak elérése és a rendszeres testmozgás a megelőzés legfőbb pillére. A Semmelweis Egyetem hírportálján az állítást alátámasztó statisztika is olvasható: már napi húsz perc kerékpározás is több mint a harmadával csökkenti annak rizikóját, hogy egy prosztatarákos férfi ebben a betegségben haljon meg. Ennek ellenére évente csaknem 1500 férfi veszíti életét prosztatarák miatt Magyarországon. A hírportálról arról is értesülhetünk, hogy november 19-én ingyenes, regisztrációhoz kötött szűrést tartanak a klinikán.
Apró lépések, megnyert életévek
A férfiakat azonban nem csak a prosztataráktól kell félteni, illetve nem kizárólag e betegség megelőzésében lenne hatásos némi egészségtudatosság. Születéskor várható élettartamuk a gazdaságilag fejlett országokban is négy-öt évvel kevesebb, mint a nőké, és ez az arány nem kizárólag idős korban figyelhető meg, okrendszere pedig túlmutat az urológiai megbetegedések kockázatán. A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a depresszió miatt bekövetkező öngyilkosságok is jelentős mértékben megemelik a férfiak halandósági arányát. Ezek a gondok pedig szintén jórészt megelőzhetőek lennének. A Kanadai Férfiegészség Alapítvány ezért indított „Nem kell sokat változtatni” címmel kampányt, https://menshealthfoundation.ca/dont-change-much melynek célja, hogy felnyissa a férfiak szemét: apró életmód-változtatásokkal is sokat tehetnek egészségük érdekében.
Egy harminc éves férfi még kicsattanóan érezheti magát adott esetben, ám egészségtelen, stresszes életmódjával éppen ezekben az években alapozhatja meg későbbi betegségét, idő előtti halálát – nyilatkozta Larry Goldenberg professzor, az Alapítvány elnöke.
Már apró életmódbeli változásokkal is sokat tehetnek a férfiak egészségük érdekében – hirdetik a programban. Ha az ember csupán annyit tesz, hogy lift helyett a lépcsőt használja, vagy a húshoz nem egy teljes adag sültkrumplit, hanem csak fél adag krumplit és fél adag salátát fogyaszt, már közelebb került a hosszú és egészségben gazdag élethez. További tippeket is adnak a férfiaknak: amennyiben autóval mennek valahová, érdemes egy kicsit távolabb megállni a kitűzött úti céltól és gyalogolni. Ugyanígy heti akár csak három alkalommal végzett, egyszerű edzés is nagyon jó eredményeket hozhat. Kis lépésekkel is nagyot lehet előre ugrani az egészségmegőrzés, a hosszabb élet irányába, mert ezek az apró viselkedések szokássá válnak, és észrevétlenül is egészségtudatosabbá formálják az embert – állítják a kanadaiak. Szerintünk igazuk van, és mindehhez tényleg nem kell sok pénz vagy jól működő egészségügyi ellátórendszer.
(RA)
A cikk első része “Nincs nagy ára a férfi szabadságának” címmel itt olvasható.
