“Jaaaj, de fájnak az ízületeim! Hiába, hidegfront van!” Sokaknak ismerős lehet ez a mondat akár saját szájából, akár környezetében szokta időről időre hallani. Riportunkban két dolognak jártunk utána: mi áll a fronthatások hátterében, és mit tehetünk az ilyen típusú reumás fájdalmak ellen. Dr. Bors Katalin reumatológus és mozgásszervi rehabiliátációs szakorvos és Németh Ákos, humán biometeorológus, a Magyar Meteorológiai Társaság főtitkára segített eligazodni a kérdésekben.
A hidegfront paraszimpatikus idegrendszerünkre, a melegfront szimpatikus idegrendszerünkre hat, különböző fizikai tüneteket hozva létre a frontérzékeny emberek szervezetében.
A nem kívánt idegrendszeri aktivizálódást az un. “légköri állapot határozók” rövid idő alatt bekövetkező, markáns változása okozza. Ez a speciális határozó számos meteorológiai paraméter együttesét fejezi ki, melyek közül a legfontosabbak a szélsebesség, a hőmérséklet és a légnyomás.
Hidegfront előtt folyamatosan csökken a légnyomás, majd amikor a jelenség elér minket, a légnyomás meredeken emelkedni kezd. Frontátvonulás után ez az emelkedés lassul, de folytatódik. Amikor melegfront van, a front előtt csökken a légnyomás, majd mikor a frontvonal eléri célhelyzetét, a csökkenés megáll. Amikor pedig a melegfront elvonul fölöttünk, a légnyomás lassan elkezd emelkedni.
Mit érzékelünk mi mindebből?
Melegfront esetén – tehát amikor a szimpatikus beidegződés aktivizálódik – megnövekszik a pulzusszám, a bélmozgások felgyorsulnak, változik a vércukor szint és felpörög idegrendszerünk. Ezeknek a folyamatoknak a leggyakoribb észlelhető tünetei a megnövekedett reakciós idő, emellett fáradékonyabbá válunk, a frontérzékenyek körében gyakori a fejfájás és a nyugtalanság érzése. A statisztikai elemzések azt mutatják, hogy ilyenkor balesetek is sűrűbben fordulnak elő. A depresszió szintén felerősödhet, szív-, és érrendszeri panaszok is jellemzőek lehetnek, illetve megnő a trombózis veszélye. Hidegfront esetén, mikor a paraszimpatikus idegrendszer aktivizálódik, felerősödnek a reumás fájdalmak, megemelkedik a vérnyomás és bizonyos görcsös folyamatok is beindulhatnak – ezért van, hogy hidegfront idején nő a koraszülések és általában a szülések száma.
De miért hasogat az az ízület?
A reumás tüneteket a légnyomás-, és a hőmérséklet változás befolyásolja hidegfront idején, az ízületnél lévő folyadék nyomására ugyanis hat a légnyomás változása, a másik állapotrontó tényező pedig az ízület feletti bőr lehűlése, ami az ízületeken belül vérbőséget okoz és ez felerősíti a gyulladásos folyamatokat. Ebből következik, hogy az ízületi panaszokat nem kizárólag a hidegfront erősítheti fel, hanem egy északi országokba tett utazás is előhozhatja ezeket a fájdalmakat, illetve ismerjük a klíma-reuma kifejezést, amely a klímaberendezések okozta ízületi fájdalmakra utal.
Egy tapasztalt frontérzékeny ember egy gyors mozgású, 10-12 óra alatt elrobogó frontra talán már csak legyint, és nem kezd el rögtön fájdalomcsillapítóért kutatni a házipatikában, ám a frontok mozgása változó. Hogy éppen milyen a tempó, az számos tényezőtől függ. Léteznek gyors és lassabb mozgású-, sőt vannak ún. veszteglő frontok is. Humánmeteorológiai szempontból a legrosszabb, amikor egy front vesztegel, és ezáltal tartósan meghatározza az emberek mindennapjait.
Mit tehetünk, hogy ne fájjon úgy?
Megkérdeztük dr. Bors Katalin reumatológus szakorvost, mit tanácsol hidegfront idején a tipikusan ilyenkor jelentkező reumás fájdalmak csillapítására. Szakértőnk a rendelő zsúfoltsága alapján idén nyáron rengeteg olyan frontot gyanított, amely a mozgásszervi gyulladásos degeneratív-, vagy gyulladásos autoimmun betegséggel élő embereknél fokozott fájdalmat vált ki. Ezek az elváltozások az összpopuláció akár 25 %-át érintik, és akkor a csontritkulással élők 10 %-os arányát még nem is vettük. Frontok idején is természetesen mindig először az alapbetegséget kell kezelni annak ritmusában – mondta Bors Katalin. Figyelni kell arra, hogy a frontok hatása azért általában jön és megy, így a meglévő, indokolt gyógyszerek mellett a szakorvos inkább kombinált fájdalomcsillapító készítmények alkalmazását szokta javasolni, amelyek rövid és hosszú hatástartalmú komponenseket is tartalmaznak – így át lehet vészelni a fronthatás kellemetlenségeit. Nagyon jók ilyenkor a különböző pakolások és kenőcsök is, valamint a kímélő életmód, melyben ugyanakkor az állapotunknak megfelelő gyógytorna vagy a séta is kapjon helyet.
(RA)