Most úgy érezzük, hőség volt, hőség van, hőség lesz. Közben néha esik 10-15 fokot a hőmérséklet, és kapunk némi jeget a nyakunkba.
Mi ennek az oka?
Mire számíthatunk időjárásunkban hosszútávon?
A hőség és szmogriadót követően (lsd. előző cikk) erről kérdeztük Németh Ákost.
Az idei nyár kitartó a hőségben, ugyanakkor bolondos is ezekkel a jégesőkkel, időnkénti markáns lehűlésekkel. Mit okozza ezt és mennyire lehet a látottakat tendenciának tekinteni?
Valóban tendencia, hogy egyre gyakrabban van Magyarországon hőségriadó. Az 1901-től rendelkezésre álló feljegyzésekből jól látszik, hogy a XX. század elején még ritkán tapasztaltak ilyen tartós hőségperiódusokat az emberek, most pedig magunk is látjuk, hogy gyakoribbak a forró napok, hetek. A klímamodellek előrejelzései szerint ez a tendencia 2100-ig valószínűleg folytatódik, és az évszázad második felében erősödni is látszik, tehát nem egyenletes a növekedés. Bizonyos időjárási helyzetek alakítanak ki ilyen szituációt. Az un. makrocirkulációs helyzet – mely leírja, hogy kontinensünk felett hol vannak alacsony- és magasnyomású területek – határozza meg, hogy milyen eredetű légtömegek áramlanak a Kárpát-medence fölé – és mostanában gyakrabban érkezik afrikai eredetű légtömeg.
2100-re legrosszabb esetben mindenhol olyan időjárás lesz, mint Afrikában, vagy annak is fennáll az esélye, hogy élhetetlenné válik a környezet?
Hasonló ugyan lehet az éghajlat a különböző földrészeken, de ugyanolyan nem lesz, már csak azért sem, mert földrajzi pozíciónk, ebből eredően pedig a napsugarak beesési szöge nem változik. Afrikához ezért nem jó magunkat hasonlítani. Inkább arra számíthatunk, hogy mediterrán jellegű térséggé változunk, több forró periódussal, magasabb hőmérséklettel – hasonlóan ahhoz, amilyen most Dél-Olaszországban, vagy Korfun az éghajlat.
Vajon tudunk-e tömegesen alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?
A lassú változásokhoz eléggé jól tud alkalmazkodni az emberi szervezet. Alkalmazkodóképességünknek persze van egy élettani határa, de hát Korfun is élnek emberek – Magyarországon is biztosan fognak az elkövetkező években is. A szervezet számára inkább a rövid idejű, hirtelen változás megterhelő – ha pl. negyven fokról egyszercsak tíz fokra esik a hőmérséklet.
Idén nyáron ilyen jelenségnek is részesei lehettünk.
Valóban, de ebben nincs semmi különösebben kirívó, hiszen korábban is tapasztalhattunk egy-egy meleg időszak lezárásaként bekövetkező hőmérsékletesést. Egy forró nyári napon kialakulhat heves jégesővel járó zápor, úgy, hogy azt nem front, hanem helyi hatás okozza, ez az un. hőségzivatar. Benne van a pakliban.
Milyen változásokat kell, hogy hozzon életünkben a felmelegedés?
Mindenképpen alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, nincs más választásunk. Elképzelhető, hogy nálunk is el kell gondolkodni a déli szieszta szükségességén. Ebben a kérdésben pro és kontra érveket is fel lehet sorolni, hiszen eddig ez nem volt jellemző nálunk, így nehéz lenne megszokni az új helyzetet. Az időjárás azonban rákényszeríthet bennünket erre a munkaidő-beosztásra – ami már most sem példa nélküli nálunk, hiszen a földeken dolgozó mezőgazdasági szakemberek már napjainkban is az időjáráshoz igazítják munkaidejüket. Életmódbeli változás továbbá az is, hogy egyre inkább elterjednek a klímaberendezések, aminek energiafelhasználás szempontjából óriási jelentősége van. Számolnunk kell azzal, hogy ilyenkor több energiát fogyasztunk, tehát többet is kell termelni, így a nyári létfenntartás drágábbá válik. A felsoroltakból látszik, hogy rengeteg aspektusa van ennek a kérdéskörnek.
Felerősödik-e a nap káros sugárzása hőség idején?
Nem, a hőség más szempontból terheli a szervezetünket, hőszabályozó rendszerünket teszi próbára. A direkt napsugárzás káros hullámai akkor vannak jelen, ha süt a nap, tehát a hőségtől függetlenül kell az UVA és UVB sugarak ellen védekezni.
Mivel támogathatjuk hőszabályozó rendszerünket?
El kell lesnünk a mediterrán vagy az észak-afrikai népek öltözködését – laza, de a testet befedő ruházatot viselnek – amely megóv a napfénytől, és ahogy lengén követi vonalainkat, hűsíti bőrünket. Érdemes naponta többször hűvös vízzel lezuhanyozni – este is, mert a felhevült test nem tud jól pihenni éjszaka, és ez legalább annyira megterhelő, mint a napközbeni hőség. A folyadékbevitel is fontos a hőszabályozás miatt is, hiszen minél többet iszunk, annál többet izzadunk, ez pedig bár kellemetlen, de hőszabályozás szempontjából az egyik legfontosabb képességünk. A folyadékháztartásunkat is fenntartjuk az elégséges folyadékbevitellel. Érdemes lakásunkat nappal elsötétíteni, mert így kicsit hűvösebb lesz a levegő bent, mint a kinti napsütésben.
Végül hogyan látják ma a szakértők – a jelenlegi hőségnek mikor lesz vége?
A legfrissebb előrejelzés szerint jövő hét péntekig marad a hőség. Azt azonban tudni kell, hogy ez a helyzet bármikor változhat, ezt az előrejelzést a mai állapotoknak megfelelően készítették el kollégáim.
(RA)
További cikkek a témában:
Szmogriadó – kell, hogy érdekeljen?
A hőség, mint kötelező feladat
