Magyarországon háromszor annyi lábamputáció történik, mint átlagosan Európában, és ez az utóbbi évtizedben mit sem változott, holott a terápiás lehetőségek elvileg fejlődnek. Az egyik ok, hogy az érintettek túl későn kerülnek orvoshoz. Dohányosok, hatvanöt év felettiek, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel élők, valamilyen egyéb ér eredetű betegségen szenvedők – különösen figyelem! Dr. Szabó Ildikó, a Szent Imre Kórház Angiológiai Osztályának munkatársával beszélgettünk az Érszűkület Világnapja alkalmából.
Mi a legfontosabb üzenet az érszűkület világnapján?
Sajnos Magyarországon nagyon sok a már előrehaladott állapotban felfedezett érszűkület, amikor a lábon szövetelhalás, üszkösödés következett be. Ilyenkor már nagyon nehéz segíteni, sokszor kizárólag az amputáció jön szóba a beteg életének megmentése érdekében. Magyarországon háromszoros az amputációk száma az európai átlaghoz képest, és az ilyen műtétek nagyobb részét nem is előzheti meg érrekonstrukciós beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés, mert a páciens állapota már ezt nem teszi lehetővé, mire először kórházba kerül. Ha azonban az üszkösödés stádiuma előtt kerül az érintett szakorvoshoz, még érdemben segíthetünk, akár végtagmentő beavatkozásokra is van lehetőségünk. Az érbetegség kockázatának felmérésére szolgáló teszt kitöltésének, a lábvizsgálatnak, a boka-kar index mérésnek, a doppler vizsgálatnak óriási jelentősége van Magyarországon (is). A háziorvosi rendelőben is lehetőség van tisztázni a kérdést, hogy az ember érintett-e ebben a betegségben, vagy sem.
Vannak olyan tünetek, amelyek alapján gyanakodni lehet erre a betegségre?
A járás közben jelentkező lábszárfájdalom pl. ilyen tünet, a dohányzás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint pedig fontos kockázati tényezők. Aki érintett ezen betegségek akár csak egyikében, az fontos, hogy rendszeresen vegyen részt alsóvégtagi érszűkületre vonatkozó szűrővizsgálaton. Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségben egyaránt igaz, hogy a járás közbeni fájdalom, ami az alsóvégtagi érszűkület fő tünete, az idegkárosodás miatt nem jelentkezik. Szintén okot ad a rendszeres vizsgálatra, ha az ember elmúlt 65 éves – ebből a korosztályból minden ötödik ember érintett.
Mi történik az emberrel egy ilyen kivizsgálás során?
Az orvos – akár a háziorvos, vagy az angiológus szakorvos – első körben megvizsgálja a lábat, hogy látszik-e rajta bármilyen, a problémára utaló külső elváltozás, megtapintja az ereket, elvégzi a boka-kar index mérést, vagyis vérnyomásmérés történik a lábon és a két karon, és az eredmények arányából tudunk arra következtetni, hogy fennáll-e valamilyen mértékű érszűkület vagy sem.
Milyen kezelési lehetőségek állnak ma rendelkezésre érszűkületben?
Ez attól függ, hogy a betegség milyen stádiumban van. Lehetőségünk van gyógyszeres kezelésre, ami az állapotromlást akadályozza, ezt követően invazív beavatkozások, érműtétek vagy katéteres értágító beavatkozás lehetséges. Ha valaki nem foglalkozik a betegséggel és az halad előre, akkor a végstádiumban már sajnos kizárólag az amputáció jön szóba.
A kisebb mértékű érszűkülettel élő beteg, ha nem foglalkozik állapotával, mindenképpen eljut a végstádiumig, vagy egyéni lehet a kórlefolyás?
Bizonyos mértékig személyre szabott a betegség lefolyása. A végső stádium elérkeztét nagyban elősegíti a dohányzás, vagy ha valaki rosszul beállított diabétesszel, magasvérnyomás betegséggel vagy magas koleszterinszinttel él.
Az egyébként jó egészségi állapotban lévő, rendszeresen mozgó, optimálisan táplálkozó érintetteknél nem szükségszerű, hogy bekövetkezik a végső stádium. 
Milyen életmódbeli szabályokat érdemes betartani a dohányzás elhagyásán kívül?
A rendszeres mozgás is fontos, ez lehet séta vagy bármilyen aktív tevékenység, illetve étrendünkben csökkentsük a telített-, és részesítsük előnyben a telítetlen zsírsavakat, figyeljünk a koleszterinszintünkre, és lehetőségeink szerint biztosítsuk a magunk számára a testi-lelki jóllétet.
Fejlődött-e az elmúlt időszakban a gyógyszeres vagy a műtéti terápia?
A gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően a betegség következtében beszűkült járástávolság növelhető, illetve a katéteres beavatkozások terén figyelhető meg folyamatos fejlődés. Ennek köszönhetően hosszabb elzáródások megnyitására is van lehetőség, illetve akár rosszabb állapotú betegek kezelése is lehetséges.
(RA)
