Az idei Limfóma Világnap fő üzenete az volt, hogy minden érintett ismerje meg betegsége altípusát. Cikksorozatunk első részében a limfómákról általánosságban elhangzott információkról, valamint az őssejt-transzplantációról szóló előadásról számolunk be.

Új terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre a krónikus limfoid leukémiában és a köpenysejtes limfómában egyaránt – tájékoztatott Kéri Ibolya, a MOHA elnöke, a Limfóma Világnap háziasszonya. A klinikai vizsgálatokban a visszaeső és egyéb terápia rezisztens betegeknél is jó eredményeket lehet elérni, ezért is fontos, hogy mindenki ismerje betegségét, és a korszerű lehetőségekről egyeztessen orvosával – hangsúlyozta a civil szervezet vezetője.

Csökkenthet a várólista, mert eggyel több az ellátóhelyek száma

A nemzetközi ernyőszervezet felmérése szerint az érintettek közel háromnegyede diagnózisa kézhezvételéig nem is hallott még a limfómáról, mely rendkívül változatos betegségcsoport – mondta Prof. dr. Illés Árpád, a DE ÁOK Hematológiai Tanszék vezetője. A professzor leszögezte: Debrecenben minden olyan korszerű műszerrel rendelkeznek, ami a modern hematológiai ellátáshoz szükséges. Budapest mellett a közelmúltban itt is megtörtént az első felnőtt, idegen donoros őssejtátültetés. Eddig ezt a terápiás eljárást tekintve egy központra épült a felnőtt-betegellátás, ami óriási várólistát jelentett, sokan a várakozás alatt újra visszaestek betegségük súlyosabb stádiumába, amelyben már nem kísérelhető meg az eljárás. Ez a helyzet most enyhülhet.

Több, mint 50 féle limfómáról tudunk

A limfómák a nyirokrendszer daganatai, melyben a nyirokrendszer és a lép megnagyobbodása jellemző, de a máj, a csontvelő, a tüdő is érintett lehet. Jelenleg több, mint 50 alfaját ismerjük. A betegek egy része panaszmentes, de a különböző szervi érintettségek okozhatnak tüneteket. Bár sokan a kórkép semmilyen jelét sem észlelik, vannak jellemző (bár nem kizárólag ezekre a kórképekre specifikus) tünetei, többek között a láz, a fogyás, az izzadás, a bőrviszketés, a fáradékonyság és a tapintható nyirokcsomók. Férfiak körében gyakoribb a betegség. A nemzetközi egészségügyi szervezet nyolcévente újítja meg a limfómák osztályozását, ami azért fontos, mert ma már szinte minden altípusra speciális terápia adható, a különböző betegségek eddig reflakternek hitt eseteiben is sokszor gyógyulás, vagy tartós, jó minőségű élet érhető el a korszerű gyógyszerekkel – állította Illés Árpád.

Évente 1500 új beteg

A limfómák két típusa közül a Hodkin kór az összes eset kb. 15-18 %-át teszi ki, a nem Hodkin limfómák – ezen belül a mérsékelt (vagy indorens) malignitású, és a kifejezett (vagy agresszív) malignitású betegségek képezik az esetek nagyobb hányadát. Évente 1500 új beteget regisztrálnak Magyarországon.  Ma már a páciensek nagy része hosszan túléli a kórt, így több tízezer ember él együtt a diagnózissal. Sajnos azonban még mindig ez az ötödik leggyakoribb daganatos betegség, és ma még az összes daganatos halálozások közül az ötödik leggyakoribb.

Személyre szabott terápiák

A bővülő ismeretanyagnak (immunhisztokémia, molekuláris biológia, génexpressziós profilok), és a javuló diagnosztikus lehetőségeknek (PET CT, áramlási citometria) köszönhetően ma már egyre több esetben fedezik fel korán és célzottan a limfómákat, a terápiás lehetőségek pedig immunterápiás, kismolekula-tömegű B sejt jelátvitelt gátló anyagokkal és egyéb biotechnológiai-immunonkológiai termékekkel bővültek, melyekkel számos esetben lehetségessé vált a betegség különböző fázisaiban egyénre szabott terápiát biztosítani.

Őssejt-transzplantáció

Prof. dr. Masszi Tamás, a SE III. sz. Belgyógyászati Klinika munkatársa az őssejt-transzplantációról tartott előadást. Alapvetően ez az eljárás olyan limfómák ellen vethető be, amelyek nem gyógyíthatóak meg más módszerekkel – derült ki szavaiból.

Két út létezik. Az allogén átültetés során egy másik emberből nyerik ki a transzplantált csontvelőt, autológ átültetés esetén a limfómával élő betegtől magától gyűjtenek őssejtet. (A saját őssejtet nitrogénben, -198 °C-on le tudják fagyasztani, mai tudásunk szerint hosszú ideig, 20-30 évig is tárolhatóak így.) „De honnan nyerik ki az orvosok a saját őssejteket?” – merülhet fel a kérdés. A csontvelőből, a keringő vérből vagy a köldökzsinórvérből.

A saját biztonságosabb

Limfómában leggyakrabban saját őssejtettel kezelik a pácienseket. Idegen őssejt bevetésekor a donor lehet családtag vagy nem-rokon önkéntes is, fő, hogy az illető fehérjestruktúrája, transzplantációs antigénje megfelelő legyen. Az allogén átültetés – ha sikerül a beavatkozás – még nagyobb haszonnal, azonban sokkal nagyobb kockázattal is jár. Ennek oka, hogy a másik ember immunrendszere bár idegennek ismerheti fel a limfóma sejteket, és elpusztíthatja azokat, ám az egészséges szöveteket is képes megtámadni. Emellett a donor immunrendszerének minden hibája is átkerül a páciens szervezetébe, akinek a beavatkozás sikerének érdekében legyengített szervezete ezzel sokszor nem tud megbirkózni. Az autológ átültetésnek is vannak buktatói, fogalmazott a professzor, de a betegek ezt a terápiát sokkal jobban tűrik az imént vázolt módszernél.

Mikor ajánlják fel az orvosok a szakmai protokoll szerint a transzplantációt ebben a betegségkörben? Az első visszaesés után, valamint nagyon rossz prognózisú limfómák esetén, mikor – ha még nem is kimutathatóan – de a kór az elsőként választandó kezelés ellenére továbbra is jelen van a szervezetben. Lehetőség szerint autológ átültetést hajtanak végre, allogént csak akkor, ha semmi más mód nem marad a gyógyításra.

Nem mindegy, a betegség mely stádiumában transzplantálnak

A betegség stádiumától függően a korai halálozás a transzplantációt követően – ha nagyon korán történik a beavatkozás – 3%-, ha későn, akkor 10 % körüli. Amennyiben a betegség elején transzplantálnak (az (immuno)kemoterápia hatástalanságát követően, az első visszaesés után), akkor a betegek fele meggyógyul, a második visszaesés után már csak a harmaduk,  ha makacsul nem gyógyuló betegségben adják az őssejteket, akkor 5-10 %-ban érik el a páciens gyógyulását.

Magyarországon mégsem kapja meg mindenki

A fővároson kívül a vidéki egyetemeken, Pécsen, Szegeden és Debrecenben végeznek ilyen kezelést. Újdonság, hogy Budapest mellett már Debrecenben is lehetőség van az allogén átültetésre is. Az autológ őssejt-transzplantáció ma már rutinbeavatkozás, melyet számos páciens meg is kaphat, ám sajnos 2011-2012-ben (anyagi okok miatt) megakadt az ellátásban a fejlődés, míg addig növekedett, azóta stagnál az őssejt-transzplantációk száma.

(RA)