Itt a nyár – halleluja – ám ne feledkezzünk meg a csodás hónapok veszélyeiről sem. Természetesen nem riogatni szeretnénk Kedves Olvasóinkat, csupán felhívni dr. Keskeny Sándor háziorvos segítségével a figyelmet, hogy mire érdemes vigyázni az elkövetkezendő évszakban egészségesen vagy krónikus betegséggel élve.

A nyári hónapok meghozzák a meleget – a „hőgutát” – emellett a változatos időjárási viszonyok, a hirtelen lehűlések is jellemzőek ebben az időszakban – kezdi beszámolóját Keskeny Sándor Főorvos úr.

Szórakozás vagy életveszély?

A fiatal generáció hajlamos a meggondolatlanságra az öltözködésben és a viselkedésben. Még hűvös van, de már lenge ruhát vesznek magukra, kitéve szervezetüket a lehűlésnek, és így a nem kívánt megfázásnak – mondja a szakértő, majd hozzáteszi: nagyon gyakori fiatal hölgyeknél a megfázás következményeként kialakuló hólyaghurut, melynek a gyakori kínzó vizelési inger az egyik legjellemzőbb tünete.

Szintén az ifjú korosztály képviselőire jellemző, hogy kánikulában gondolkodás nélkül ugranak bele egész testtel a hűs balatoni habokba, elfeledkezve a fokozatosság elvéről. Fontos, hogy a felhevült testet csupán részleteiben mártsuk a hideg vízbe, először a lábat, a karokat, majd végül a törzset, különben szívroham lehet a fürdőzés vége – tanácsolja Keskeny Sándor.

A mértéktelen fagylaltozás is okozhat egészségügyi problémát, minimum garat hurutot, de inkább heveny mandula gyulladást válthat ki annál, akinek van még mandulája, mert a meleg garatnak nem feltétlenül tesz jót a nagy mennyiségben rázúduló hideg jég – tudjuk meg Keskeny Sándortól, aki mindezek mellett arra is rámutat: a fiatalokra amúgy is jellemző, hogy mindent azonnal meg szeretnének kapni és gyors tempóban elérni, ez generációs adottság. Talán ebből a tulajdonságból fakad, hogy a nyers gyümölcsöt mosatlanul fogyasztják, nem számolva ennek következményével, azaz a hasmenéses fertőzés veszélyével. Minden frissen vásárolt gyümölcsöt alaposan meg kell mosni fogyasztás előtt! A felelőtlen gyümölcstárolás-, illetve fogyasztás nemcsak bélfertőzést, de még hepatitiszt (májgyulladást) is terjeszthet.

„Szabad ez a napozóágy?”

Keskeny Főorvos úr mindemellett az idősebb generációt is óvatosságra inti – mint mondja, ők sem mindig kellő mértékben megfontoltak a nyári hónapokban. A szakértő emellett egy minden korosztályt érintő kérdéskört is felvet: a napozás mikéntjét. Tehát meddig, mikor, és hogyan?

Ha tűz a Nap, akkor ne sokáig, 10 óra és délután 4 óra között pedig lehetőleg egyáltalán ne tegyük ki magunkat a sugárzásnak. Soha ne legyünk az erős napon födetlen fővel. A hőhatás különösen intenzív a fejen, ne szégyelljük a sapka, vagy a szalmakalap viselését – emeli ki a tanácsok közül Keskeny Sándor az egyik mindenkire vonatkozó intelmet.

Javasolt inkább többször, rövidebb ideig fényfürdőt venni. A családorvos külön felhívja a figyelmet arra, hogy a víz felülete erősen visszaveri a nap sugarait, így a medencében-tóban-tengerben vagy a parton hamarabb leégünk. Használjunk védő krémeket és kövessük a meteorológusok utasításait. Melegben sok-sok folyadékot fogyasszunk, mert izzadással “kipárologjuk” a bennünk lévő vizet, így nagyobb a szervezet pótlás-igénye. Fontos tudni, hogy az idősebbek szomjúságérzete csökken, így – amennyiben nem pótolják az elveszett folyadékot – hamarább fenyegeti őket a kiszáradás veszélye.

Krónikus betegségek a nyári hónapokban

A szívbetegek különösen érzékenyek a nyári melegre. A szív munkája lelassul, a pulzus a meleg hatására felgyorsul, a nagyobb párolgás következtében a folyadékvesztés intenzívebb, így a keringő vér besűrűsödik, megnehezítve a a szervek oxigén ellátását – magyarázza Keskeny Főorvos úr. Ezért sok folyadékot kell fogyasztani – hogy vérünk híguljon, és fontos az is, hogy tartsuk magunkat „hűvösen”, öltözködjünk szellősen.

Az érrendszerünk is megsínyli a nagy meleget. A visszerek kitágulhatnak, a keringés lelassulhat – pangásnak indulhat – folytatja a szakértő. Így kialakulhat a visszér tágulat, amelyből trombózis is lehet. A visszérrel rendelkezők ezért viseljenek rugalmas pólyát, ha tartósan állnak vagy gyalogolnak, tartsanak pihenőket, és főként ne menjenek forró vízű medencébe.

Bőrbetegségekben érintett embereknek különösen óvatosan kell bánniuk a nappal, mert a gyulladt bőr érzékenyebb a hőre, a melegre. Akinek szükséges, használjon kötszert és/vagy speciális védőkrémet, kíváló ilyen típusú termékeket lehet kapni – tanácsolja Keskeny doktor.

Az allergiásokra nehéz napok köszöntenek

A nyár és a meleg kedvez az allergiás betegségek fellobbanásának és megjelenésének, a pollen -, a fű, és a virág allergiák tombolni tudnak  – mondja a családorvos. Egyre több az allergiás beteg – tájékoztat – olyanok is felkeresik a rendelőt, akik életükben először észlelnek magukon ilyen tüneteket, pedig már nem fiatalok. Az allergiás kórképek légúti asztmába is fordulhatnak, amely nehézlégzéssel, fulladással jár. Gyors diagnózisra és még gyorsabb terápiára van szükség ezen esetekben.

„Ízületesek” figyelem

A nyári szezonban a krónikus ízületi panaszok is felerősödhetnek. Aki teheti, többet végez kerti munkát vagy a jó időben egyéb megerőltető fizikai terhelést iktat be mindennapjaiba, és ilyenkor az addig nyugvó állapotú ízületi kopások az intenziv fájdalom állapotába kerülnek, lumbágók, csipő-. térdízületi merevségek és fájdalmak jelentkezhetnek.
Aki szeretné elkerülni az ilyen problémákat, az csak fokozatosan terhelje testét, munka vagy sport közben iktasson be többszöri pihenőt, akinek pedig komolyabb gondja van, az akár „ízületi kenőcsöket”, izomlazító gyógyszereket is alkalmazhat.

Az ember alkalmazkodjon

Végül a főorvos a globális felmelegedésre is kitér. Ez egy komoly és komplex probléma, amelyet el kell viselnünk, alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez. A kánikula idején érdemes különösen odafigyelni az öltözködésre, ajánlottak a fehér vagy világos, lenge ruhák – mert az ilyen színű anyag visszaveri, nem pedig elnyeli a napsugarakat. A gyakori folyadékpótlás mellett vegyünk üdítő zuhanyokat, együnk sok gyümölcsöt, könnyűt és többször étkezzünk. Otthon szellőztessünk esténként, mikor kicsit enyhébb már a levegő, és használjuk a légkondit is, ha van, persze kizárólag normális hőfokon – javasolja a szakember.

„Az emberiségre az a pozitív tulajdonság a jellemző, hogy tud alkalmazkodni, ezáltal maradt fenn évezredek óta. Tanuljuk meg mi is az alkalmazkodást a természeti változásokhoz, álljunk pozitívan és alkotó módon az időjárási viszonyokhoz és változásokhoz” – tanácsolja dr. Keskeny Sándor minden kedves olvasónknak.

(RA)