Nem elég a nagy hőség, még szmogriadót is „kaptunk a nyakunkba”. Mi alapján adják ki a figyelmeztetést, és mennyire kell azt komolyan venni? Németh Ákost, az Országos Meteorológiai Szolgálat humán bioklimatológus munkatársát, a Magyar Meteorológiai Társaság főtitkárát kérdeztük.

Az ÁNTSZ által kiadott hőségriadót a Fővárosi Polgármesteri Hivatal aktuálisan tájékoztatási fokú szmogriadóval „fejelte meg”. Van valamifajta összefüggés a két jelenség között?
Természetesen van. A nagy hőségben könnyebben termelődik ózon a talajfelszín közelében, tehát minél melegebb van, annál nagyobb az ózontermelődés az alacsonyabb légrétegekben. Ezt hívják egyébként Los Angeles-típusú szmognak. Különösen a városokban veszélyes, ugyanis az ózonképződéshez egyrészt szükséges egy oxigénmolekula, valamint egy atomos oxigén – mindez háromatomos ózonmolekulává egyesül – de még ezen túl, katalizátorként egyéb anyagok is kellenek. A katalizátor szerepét általában nitrogén-oxidok töltik be, amelyek pedig a közlekedésből eredhetnek. Szmogriadó idején – különösen, ha az ózonkoncentráció okozza a problémát – ezért próbálják az autósforgalmat szabályozni, visszafogni.

A Magyar Meteorológiai Társaság is szorgalmaz ilyen szabályozást?
Az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozik ezekben az esetekben az intézkedési tervek kidolgozása. Ebben a munkában tanácsadóként szívesen közreműködünk, de nem tudok róla, hogy bárki megkeresett volna bennünket ilyen kéréssel. Nem létezik a probléma megoldására egyetlen jó gyakorlat, de nagyon szívesen segítünk az illetékes döntéshozóknak ötletekkel, tanácsokkal.

Mennyire kell komolyan venni azt az intelmet, hogy a nap legaktívabb óráiban idős emberek és gyerekek ilyenkor ne is menjenek ki az utcára?
Komolyan kell venni a szmogriadót, bár ez a mostani még tájékoztatást, és nem tiltást jelent. A figyelmeztetés a szennyező anyagokra érzékenyebb embereknek szól elsősorban, hogy figyeljenek jobban oda magukra, illetve ha tehetik, ne tartózkodjanak az utcán. Amikor valóban korlátozásra kerül sor, akkor már azok is jó, ha megfogadják az illetékes hivatal tanácsát, akik nem különösebben érzékenyek a légszennyezettségre, hiszen mérgező anyagokról beszélünk, amelyek nem normális, hogy a légterünkbe jutott.

Mi alapján adják ki a figyelmeztetést?
Konkrét értékek vannak arra vonatkozóan, hogy a különböző szennyező anyagok koncentrációi milyen szint felett számítanak veszélyesnek. Több állomás egybehangzó mérései szükségesek ahhoz, hogy hivatalosan is kimondják: átlépte az egészségügyi határértéket a légszennyezettség. Ez egy bizonyos szintig csak tájékoztatás jellegű figyelmeztetés, de ha a probléma nagyobb mértékűvé válik, a megfelelő intézkedések előkészítése is megkezdődik, pl. a kevésbé környezetbarát gépjárművek használatát korlátozzák.

Vannak-e jellemző tünetei a szmog káros hatásának?
Bioklimatológusként, tehát nem egészségügyi szakemberként úgy vélem, hogy a szmognak a légzőszervi betegségek kialakulásában vagy rosszabbodásában van elsősorban szerepe. Ám elképzelhető, hogy más betegségek lefolyását is befolyásolja a légszennyezettség.

Igaz-e, hogy a fővárosban a „legveszélyesebb élni”?
A vidéken élők valóban nincsenek akkora veszélyben, a nagyobb városokban azonban (100-200.000 fő/település) – és különösen a fővárosban – jobb, ha valóban odafigyelnek az emberek a légszennyezettséggel kapcsolatos jelentésekre.

(RA)

További cikkek a témában:
Hoszútávú kilátások hőség-ügyben
A hőség, mint kötelező feladat