A felnőtt magyar lakosság körülbelül negyven százaléka szenved visszérbetegségtől. Az esetek kb. fele elsősorban esztétikai probléma, a másik fele azonban egészségügyi szempontból is kockázatot jelent.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikájának docense szerint enyhébb esetben egy milliméteres, lilás pókvénák jelentkeznek, súlyosabb esetben azonban akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek is kialakulhatnak, amelyeket jelenleg nem lehet teljes mértékben meggyógyítani. Kánikulában ráadásul megszaporodnak a panaszok, nemcsak azért, mert csúnyábbá válnak a lábak, hanem azért is, mert több fájdalmat tapasztalnak a betegek. Ilyenkor elsősorban a lábak felpolcolása, a hideg vizes fürdő és a mozgás segíthet, a szauna és a termálvíz viszont ronthatja a helyzetet – mondja Dr. Szeberin Zoltán érsebész.

A visszér hajlam kérdése is, és a gyengébb vénafalú embereknél gyakrabban fordul elő. Bár esztétikailag zavaró lehet, ugyanakkor nem feltétlenül utal betegségre – mondja Dr. Szeberin Zoltán. Az egy milliméteres pókvénák kisebb erecskék hálózatából állnak, és műtét nélkül, injekcióval, lézerrel vagy rádiófrekvenciás módszerrel tüntethetőek el. Veleszületett érfalgyengeség áll a hátterében, amely idős korra csaknem minden harmadik embernél megjelenik.  Visszafordítani nem lehet a folyamatot, de mozgással és a túlsúly leadásával jelentősen le lehet lassítani.

A vastagabb, több milliméteres, esetleg egy centiméteres, kanyarulatos erek már egészségügyi szempontból is figyelmet érdemelnek. Mivel szöveti károsodással járnak, nem lehetséges a száz százalékos gyógyításuk. Az érgyógyászi műtétek kb. egyötödét ezek gyógyítása teszi ki. Ha romlik az állapot, visszérgyulladás, trombózis vagy akár mélyvénás trombózis is kialakulhat, amely akár végzetes is lehet – hívja fel a figyelmet az érsebész.

A visszér civilizációs betegség, egyidős azzal, hogy az ember két lábra állt, hiszen főként a gravitáció hatására nő meg a nyomás a visszerekben, ez vezet a vér pangásához, és az erek kitágulásához. Az életkor előre haladtával egyre gyakoribb, és több nőt érint, mint férfit. Elsősorban a lábszáron jelentkezik, de a combon is előfordulhat, a karokon ugyanakkor soha nem jelenik meg. Azoknál, akik sokat állnak, gyakrabban jelenik meg, így a bolti eladók, a fodrászok vagy éppen a sebészek, fogorvosok körében igen elterjedt, de az ülőmunka is hozzájárulhat a kialakulásához. Szüléskor is megszaporodnak a visszeres panaszok, nemcsak a többletsúly miatt, hanem azért is, mert a növekvő baba nyomhatja az ereket, emiatt pedig pangás alakulhat ki.

Nyáron erősebben kidagadhatnak a visszerek, és többen panaszkodnak feszítő érzésre, olyan, mint ha elnehezedne a lábuk – mondja Dr. Szeberin Zoltán. Az érsebész szerint esztétikailag is zavaróbbak ezek az elváltozások a kánikulában, hiszen jobban látszódnak, emellett, mivel a vérből folyadék kerül a szövetek közé, ödéma képződés is jelentkezhet, különösen estére duzzad be jobban a láb. Ilyenkor jót tesz a hideg vizes fürdő, vagy ha feltett lábbal pihenünk. A séta, kocogás, futás, úszás és kerékpározás is segít, hiszen ilyenkor a vádli izmai összehúzódnak, ez pedig felfelé hajtja a vért, ami mind a megelőzésben, mind a kezelésben meghatározó.  Ha hosszú autó vagy repülő útra indulunk, iktassunk be pihenőket, amikor átmozgathatjuk a lábainkat, sokat segít a lábfejkörzés és a rövid séta is. Egyébként is ajánlott, de ilyenkor különösen fontos a kompressziós harisnya viselése. Figyeljünk oda a folyadékbevitelre is, ha ugyanis keveset iszunk, nagyobb eséllyel alakul ki trombózis. Vízhajtót ugyanakkor nem kell szedni – hangsúlyozza Dr. Szeberin Zoltán hozzátéve, hogy a termálvíz és a szauna nem ajánlott visszér esetén.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem