Az epilepszia felnőttekben az agyi vérellátási zavarok (stroke) után második, gyermekekben az első legnagyobb agyi megbetegedés. A népesség 0,5-1,0 %-a epilepsziás. Legjellemzőbb tünete az epilepsziás roham, amely valamely agyi működés hirtelen és átmeneti felerősödéséből vagy ritkábban a működés kieséséből áll. Attól függően, hogy ez a roham, amely az agy egy területén az izgalmi folyamatok elféktelenedéséből származik, milyen működésű területen következik be és onnan milyen mértékben és hova terjed, a rohamok sokfélék lehetnek. Nemcsak a rohamok sokfélék, hanem az epilepsziák is, aszerint hogy mi az okuk, mely agyterületet érintenek, mikor alakultak ki stb. Az epilepszia tehát nem egységes megbetegedés. Különböző epilepsziás tünetegyüttesek vannak és a kezelési lehetőségek is különböznek.

Az epilepszia legfontosabb kezelési módszere a folyamatos gyógyszeres kezelés. Az epilepszia ellenes gyógyszerek azonban jelenleg nem képesek az epilepszia meggyógyítására, csak a rohamok megelőzését várhatjuk tőlük. A tartós gyógyszeres kezelés elkezdése akkor indokolt, ha kiváltó tényezők nélkül is már legalább két roham jelentkezett illetőleg akár már az első roham után is, ha vagy az EEG kóros, vagy találunk feltehetően epilepszia keltő agyi elváltozást az MR vizsgálattal. Számos gyógyszerrel rendelkezünk manapság és ezek közül az epilepszia típusa, a rohamok jellege, a beteg kora, neme és egyéni tulajdonságai valamint a gyógyszer sajátságai alapján választunk. A gyógyszeres kezelés egy vagy több antiepilepsziás szer folyamatos szedéséből áll. Indokolatlan egyszerre több szerrel indítani a kezelést, a betegek túlnyomó többsége az egy szerrel történő kezelésre is roham mentessé tehető. A több gyógyszerrel való kombinált kezelésnek csak a súlyos, nehezen kezelhető esetekben van létjogosultsága.

Mivel az epilepsziát az agysejtek rendellenes tevékenysége okozza, a rohamok bármilyen az agy által szabályozott folyamatot érinthetnek. A roham átmeneti zavartságot, teljes eszméletvesztést, a karok és lábak kontrollálatlan rángatózását hozhatják létre, de előfordulhat hogy az egyetlen tünet, az hogy a beteg néhány másodpercig csak üresen néz.A tünetek a roham típusától függően is változhatnak. A legtöbb esetben az epilepsziás beteg rohamai minden alkalommal azonos típusúak, éppen ezért a tünetek is nagyon hasonlóak. Ennek ellenére kialakulhatnak különböző típusú rohamok is, eltérő tüneteket előidézve.A rohamok kezdetétől függően elkülöníthetünk parciális vagy generalizált rohamokat. Ha úgy tűnik, hogy a roham az agy csak egy bizonyos területének rendellenes működéséből adódik, akkor parciális vagy fokális, míg a teljes agyat érintő rohamok esetén generalizált rohamokról beszélünk. Bizonyos esetekben a roham az agy egy körülhatárolt területéről kiindulva átterjed az agy többi részére.