A lisztérzékenység (további elnevezések: coeliakia, gluténszenzitív enteropathia, sprue) a leggyakoribb felszívódási zavar, melyet a genetikailag fogékony egyénekben az étkezéssel bevitt gabonafélék (búza, rozs, árpa és zab) glutén nevű anyaga idéz elő. A szervezetben ellenanyag termelődik az egyik saját fehérje, a szöveti transzglutamináz nevű enzim ellen (ezen enzim feladata a glutén lebontása). Az elfogyasztott glutén lebontódik egy gliadin nevű peptiddé. A reakciót ez az enzim-peptid komplex váltja ki az arra hajlamos egyének szervezetében. A lisztérzékenységre való hajlamnak genetikai háttere van, emiatt a betegség örökölhető. A lisztérzékeny betegeknek egész életük folyamán szigorúan be kell tartani a gluténmentes étrendet. A glutén távoltartásával a bél nyálkahártyája regenerálódik, a lisztérzékeny egyén egészséges életet élhet, a diétán kívül egyéb kezelésre nem szorul.

Jelei lehetnek krónikus hasmenés, halvány színű és zsírfényű emésztetlen széklet, ritkán székrekedés, hasi fájdalom, felfúvódás, fokozott bélgáztermelődés, a bélfal nyálkahártyájában lévő bélbolyhok tönkremennek, emiatt a tápanyagok nem tudnak rendesen felszívódni. A tünetek általában a gabona étrendbeiktatását követően 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is. A csecsemőknél fejlődési rendellenességet, súlygyarapodási és növekedési zavart, felnőtteknél fogyást, gyengeséget, fejfájást, hajhullást, bőrkiütést, csontritkulást, vashiányt okoz, nőknél menstruációs zavarok és meddőség is felléphet. Előfordulhat az is, hogy az alacsony növés, a vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.

A lisztérzékenységet nem lehet meggyógyítani, azonban gluténmentes táplálkozással a tünetek kialakulása megelőzhető. Legtöbb esetben a gluténtartalmú élelmiszerek elhagyásával a tünetek drámai javulást mutatnak, mivel megszűnik a vékonybélgyulladás, a nyálkahártya pedig regenerálódik. A gyulladás ismételt kialakulásának megelőzése érdekében az egész élet során kerülni kell a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztását. A betegek néhány százalékában, amikor a vékonybél jelentősen károsodott, a gluténmentes táplálkozásra való átállás után nem javulnak azonnal a tünetek. Ilyen esetben szükség lehet a gyulladást csökkentő gyógyszerek, például szteroidok, illetve a tápanyaghiány miatt vitamin- és ásványianyag-tartalmú étrendkiegészítők adására is.