Méhnyakrák leírása
A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik. A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik. A kockázati tényezők közül a legjelentősebb a humán (emberi) papilloma vírussal (HPV) való fertőzöttség, mivel a vírusfertőzés kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak ki tünetek. A legfőbb tünet egyébként szemölcsök megjelenése, abnormális vérzés a menstruációs időszakok között vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás. A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai (Papanicolaou) vizsgálat. A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja.
Méhnyakrák tünetei
Korai tünetek: folyás, kontaktvérzés. Késői tünetek: fogyás – cachaexia, fájdalom, némavese, vesetáji fájdalom – pyelonephritis, véres folyás, húslészerű folyás, vérzés, haspuffadás – hasvízkór, fájdalmas vizelés, vérvizelés, véres széklet.
Méhnyakrák kezelése
A kezelés attól függ, hogy mennyire előrehaladott stádiumban van a kórkép. A kezelés szigorú orvosi protokoll szerint zajlik. Minél korábbi stádiumban van a betegség, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Leggyakrabban a műtéti beavatkozásokat, és/vagy sugárterápiát alkalmaznak. Súlyos áttétek esetében, vagy kiújuló daganatnál a kemoterápia is szóba jöhet.