5-éve szenvedek.Senki nem segíttett az öt év alatt.Magamra maradtam.Azt gondoltam Milyen ügyes vagyok hogy gyógyszerek nélül,megoldottam egy borzasztó betegséget.Pánikbetegséget.Olyan rég írtam már ide,azt gondoltam nekem erre már nincs szükségem.Nem szedtem semmit.Csak önmagam gyógyítottam.
A mai napig.
Ma elmenbtem az orvoshoz és már napok óta arra gondoltam ha megméri a vérnyomásom biztos magas lesz.Hát persze hogy így vot.169/105 volt mikor megmérte előszőr.Akkor már nagyon ideges voltam és megint azt éreztem mint pár évvel ezelőtt.Hogy sosem fogok már meggyógyulni.És hogy csak álltattam magam eddig is.Mikor már itthon voltam jóval kevesebb volt.De mégis,még mindég nagyon ideges vagyok ez miatt.Kérem segítsetek pár tanácscsal vagy csak pár szóval.
Köszönöm.
Szia.Én is egyedűl küzdöttem és küzdök a mai napig is.Ezt nem lehet senkinek sem el mondani mert erre nincsennek szavak.De nyugi semmi baj egy kiugró vérnyomás nem jelent semmit.Egyébként miért mentél dokihoz?Ha csak azért mentél hogy megméresd a vérnyomásod szerintem ne tedd többet mert mindig így fogsz járni.Én is gyógyszerek nálkűl tartok ott ahol tartok,de az első két év maga volt a pokol.Szinte nem is emlékszem arra az időszakra.Vannak rosszabb napok de ezt kezelnünk kell ,el kell fogadnunk és a lehető legjobban ki jönni belőle.Ezzel eggyütt kell élnünk.
És még annyit, csak hogy erőt öntsek beléd, tényleg marhára fárasztó pánikbetegnek lenni, DE MÁR TUDOD, hogy az vagy és ez nagyon sokat segít (bár mikor nálam kiderült, hogy ez okozza a rémes tüneteimet, egy ideig rosszabb volt). Mert gondolj vissza a legelső pánikrohamodra és arra, hogy OLYAN rossz már nem lehet. Én az első ilyennél olyan rosszul voltam, hogy nem tudtam felállni a földről, annyira szédültem, a többiről nem is szólva. Ma már ilyen nem történhet meg, mert tudom, hogy pszichés. Az imáról pedig már szóltam :))
Eddig milyen módszerekkel gyógyítottad magad? Ez a fehérköpeny szindróma nálam is megvan, általában előre szólok a dokiknak, hogy nem lesz okés az eredmény, volt aki nem hitte el, és EKG-ra tett. Bevallom, én ezen már csak mosolyogni tudok, nem azért mert annyira frankón érzem magam, hanem van ebben valami tragikomikus és én igyekszem a komikusabbik részét nézni. Különben ha van ismerősöd, akinek van vérnyomásmérője, inkább vele méresd meg, nyugis környezetben, úgy hogy előtte csevegtek. A pánikbetegségemet én is gyógyszer nélkül akarom legyűrni (na jó, mondjuk citromfű teát iszok), ha nem vagy súlyos depressziós, akkor biztosan sikerülni fog. Én imádkozni szoktam, ha rohamom közeledik, akkor ez a legjobb, elmondanám, nem vagyok valami nagy hívő (remélem, ez is változni fog), de én ezt tapasztaltam, ezt tudom ajánlani – tudok aludni és szédülés, remegésrohamom sem volt már egy hete, tudok dolgozni is. Ne add fel és minden napodba iktass be nyugalmas perceket, amikor azt csinálod, amit a legjobban szeretsz (olvass, sétálj, végezz légzőgyakorlatokat)! Mert ha lesz ilyen pillanatod, akkor már napközben gondolhatsz arra, hogy az a pillanat el fog jönni. Ha pedig van valamilyen rituáléd, ami segít (gondolom a pszichológusok az imát is ennek tartják, de én valóságnak), akkor alakíts ki egyet, mert az mindig biztonságot ad.
Miért mentél orvoshoz ha tudtad előre,hogy nagy lesz a vérnyomásod?Előre vetitett félelem!Szerintem probáld ujra gyogyitgatni magad látod már az orvoshoz indulás gondolata kihozta belőled a MUMUST.Az erő legyen veled!Betti