Üdv ismét mindenkinek!
Madopart a hatástartam rövidülés miatt Stalevo-ra cserélték. Mintha tényleg jobb lenne.Majd meglátjuk… Orvosom szerint,mjvel ilyen “fiatal” 38 éves vagyok,regisztrált vmi várólistára,mert a műtéttel megoldható lenne a problémám. Csak reménykedem…Részleteket még nem tudok.
Ami miatt igazán írtam,örülnék ha tudnék vkivel esetleg személyes tapasztalatokat cserélni. Elsősorban Ajkán,esetleg Veszprém megyében. Diszkréciómról biztosítok mindenkit. Örülnék,ha sikerülne összehozni….
Kedves gombos75!
Én nyáron azért váltottam Madoparról Stalevora, mert az orvosom szerint korszerűbb, jobban és hatékonyabban felszívódó gyógyszer. Ez utóbbit én is tapasztaltam, mert kevesebb kell belőle, másrészt megbízható forrásból tudom ( Sz.B.
), hogy hosszú távon dementiát okozhat szedése. Én 37 leszek pár hónap múlva, és én is gondolkodom a műtéten, mert nagyon alapos vizsgálatsorozat után igen felkészült orvosok végzik a beavatkozást. Nem mellesleg pedig igencsak unom már, hogy állandóan figyelnem kell az órát, mert a gyógyszerektől való örök függőségre vagyok ítélve. Ne is említsük azt, hogy folyton ügyelni kell arra, mindig legyen Nálad egy “adag”.
Gratulálok a kisfiadhoz!
üdv,
Ani
Kedves Gombos75!
Ha a “vmi várólistás műtéten” a DBS műtétet érted, akkor többek között bővebb közérdekű (és ami sztem fontos szempont: saját és sorstársi tapasztalat útján szerzett) információkat, találsz az alábbi link alatt olvasható blogomban. Megpróbáltam érintett betegként minden a Parkinson kórral és a DBS műtéttel kapcsolatos információt öszeszedni. Maja1-el nem igazán értek egyet, amikor azt írja: “A műtétet én nagyon meggondolnám, lehet hogy jobb lenne et a lehetoséget későbbre tartalékolni.” hiszen a DBS műtét szükségességének életkorhoz, vagy betegség lefolyási stádiumhoz való kötéséről erősen megoszlanak a vélemények, de a legújabb kutatások szerint inkább korában ajánlott.
http://benmar-parkinson.blogspot.hu/
Veszprémben (is) ismerek nem olyan rég DBS műtéten átesett kedves embert, aki minden bizonnyal megosztaná veled személyesen is a tapasztalatait.
Tisztelettel: Szabó Balázs / BenMar
Kedves Gombos75!
Jól értem a helyzeted, hiszen én is keresztülmentem ezen. Fontos a diszkréció, de egy idő után nem számít, mert idővel úgyis látszódnak a tünetek mindannyiunkon és a környezeted tudni fogja hogy mi a bajod.
Ezt most nehéz elfogadni, később könnyebb lesz.
A műtétet én nagyon meggondolnám, lehet hogy jobb lenne et a lehetoséget későbbre tartalékolni.
Ne szégyenkezz a Parkinson-kór miatt, inkább légy büszke rá, mert ha nem lennél büszke rá, akkor is az lennél (lennénk). Bocs ezért a fanyar humorért!
Üdv!
Maja1