Szia kedves Rencso! Nem izgulj, én a pályafutásomat a HENATOLÓGIÁN kezdtem azon egyszerű oknál fogva, hogy mindössze 50 körüli trombocita számmal bírtam, egy kis szívritmus zavarral megspékelve. A dokik vérképzési zavarra gondoltak, ennek okát keresték, csontbelő biopszián is átestem, minek folyamodványaként oda nem való zárványokat leltek a csontvelő állományban. Ez a rendellenesség viszont nem teljesen indokolta az alacsony trombocita számot és mivel a hematológus doki nem volt nyugodt az eredményeket illetően, átküldött az INFEKTOLÓGIÁRA, hogy ugyan vizsgálják meg már a véremet más szempontok szerint, jelesül hogy nem hordozok-e magamban valamely bacilust, baktériumot, vagy netántán vírust, ami megbolondíthatja a szervezet vérképzését. Na, Bingó! Kiderült a virológiai (ELISA teszt) vizsgálatból, hogy nem csak hogy HCV vírusokkal bírok, de szervezetemben HBV vírus ellenanyag is van, tehát valamikor, tudtom nélkül átestem egy B vírus fertőzésen is. Innen már ment a dolog mint a karikacsapás, Fibroscan vizsgálat, mely egy totálisan szétrágott máj képét mutatta, gyors engedély kérés a kezelésre, melyet hamarosan megkaptam, jött egy sikertelen 2-es.majd egy sikeres 3-as kezelés. A vége nagy kínlódások árán ugyan, de győzelem!
Szóval a HCV felfedezéséhez nem mindíg legrövidebb út az egyenes, de ha történeteinkbe bele olvasol, az enyémnél kacifántosabb dolgokat is olvashatsz. Ha kiderült fertőzöttséged, mielőbb el kell kezdeni a kezelést, mert a késedelem a májad állapotának lassú, de biztos károsodását eredményezi. Üdv, Museto