A februári Vimor Klubon elhangzó kérdezz-felelek cikksorozat második részében a kártérítéstől a vesebetegségig számos kérdésre fény derül.

Számos új, vagy régóta nem látott tag is ellátogatott ezúttal a Klubba, így ismét bemutatkozással kezdtük a délutánt. Mivel sokan említették, hogy egészségügy ellátás során fertőződtek meg – túlnyomórészt 1992 előtt – szóba került a kártérítés kérdése is.

Kártérítési ügyek

A hatályos rendelet szerint egyedi esetekben lehet ugyan kibúvó, de a betegség megtudásától egy éven belül van jogosultsága kártérítést kérni annak, aki bizonyítani tudja, hogy vért vagy vérkészítményt kapott. Ez azonban nem biztos, hogy sikerül, hiszen a korábbi dokumentációkat, zárójelentéseket nem mindenki őrizte meg. 1992 előtt még nem szűrték erre a vírusra a vérkészítményeket. 1989-ig nem is tudtunk létezéséről, így nehéz rekonstruálni a történteket. Az egészségügyben 1978-ig kifőzött tűket használtak az oltásokhoz, a kifőzés sem pusztítja el a vírust, így ez is kockázat volt. Fogorvásnál pl. a mai napig el lehet kapni a HCV vírust, és, mivel a kórokozó a megfertőződéstől számítva 2-3 hétig még nem mutatható ki a vérben, az sem kizárt, hogy valaki véletlen önkéntes módon fertőzött vért ad a Várellátó Szolgálatnak – ezt utólag vissza lehet keresni. Vannak ügyvédek, akik kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkoznak, a Klubban fel is merült egy-két ilyen szakember neve, akit érdekel, a VIMOR-os társaságon keresztül szerezhet kontaktot.

Nehéz kimondani…

Szóba került a fertőzöttséggel járó stigmatizáció is, illetve az, hogy sokan ódzkodnak megmondani egészségügyi ellátásuk során, hogy HCV hordozók. ÁNTSZ leírás és jogszabály is vonatkozik arra, hogy HCV fertőzött embert mindig mindenhol mindenkinek el kell látni! Azért fontos közölni ezt az állapotot az ellátás előtt (sőt, alapvető kötelesség), mert akkor az orvos, asszisztens, stb. biztosan odafigyelhet a szükséges higiénére – egyébként ugyanúgy kell fertőtleníteni, mint rendesen, a szokásos eljárás elpusztítja a HCV vírust (is). Emellett az egészségügyi dolgozónak azért is fontos tisztában lennie ezekkel a dolgokkal, mert az orvosok és az ápolók már megelőzésképpen is kaphatnak gyógyszert, ha megszúrták magukat egy HCV-s beteg ellátása közben. (Ugyanis munkájuk végzését teszi lehetetlenné, ha ők maguk fertőzötté válnak.)

Amerikában már a HIV pozitív embereknek sem kell elkülönítve részesülniük az ellátásban. Van haladás a világon e téren, csak lassan, és nem mindenhol.

Meggyógyul-e a cirózis, ha eltűnik a vírus

Tökéletesen biztos, hogy nem gyógyul meg, de javulás bekövetkezhet a máj állapotában. Ez attól függ, hogy mennyire volt előrehaladott a májbetegség. Az F4-es besorolás meglehetősen széles kPa értéket ölel fel, így akinek az F3-as és az F4-es határán volt az állapota, annak akár F2-ig javulhat a mája, ha már nincs vírus a szervezetében. Egy 65 kPa-os cirózisból azonban nem lesz F2. A súlyosabb cirózissal élő embereknek továbbra is rendszeresen kontrollra kell járniuk, mert a májzsugornak van egy olyan stádiuma, amely már vírus nélkül is további romláshoz vezet. Ennek a romlásnak az üteme azonban nagyon egyéni, és sokat számít az életmód, hogy az ember valóban ne igyon alkoholt, bizonyos gyógyszereket ne szedjen, illetve tartsa ideális testsúlyát. Vírusmentesen azért mindenképpen lassabban romlik a máj állapota.

Nemzetközi vizsgálatokban arra jutottak, hogy a máj a sikeres HCV kezelések után 3 évig is regenerálódik, tehát a terápia után két évvel érdemes újból FibroScan vizsgálatot csinálni.

Májtranszplantáció

Kérdés lehet, hogy a HCV-t a májátültetés előtt vagy után tüntessék-e el a gyógyszerekkel a szervezetből. A válasz az új gyógyszerek vonatkozásában az, hogy a műtét után, mert a legsúlyosabb állapotú betegeknél, akiknél már vizesedés és sárgaság is fellépett, és 50 feletti kPa eredményt mérnek náluk, a korszerű kezelés rosszabbodáshoz vezethet. (A világon fellelhető valamennyi új hepatitisben adható gyógyszer közül még nem mindegyik készítményt próbálták ki ebben a kategóriában.)

HCV kezelés kontra vesebetegség

A vesebetegség nem kizáró oka a hagyományos interferonos kezelésnek sem, sőt, veseelégtelenségben vagy dializálva is lehet ilyen terápiát kapni, csak a ribavirinnel kell vigyázni. A HCV fertőzés és a vesebetegség kapcsolatáról azt is érdemes tudni, hogy amennyiben az érintett egyén vérében megjelenik a kryoglobulin fehérje – melyet a hepatológiai laborokban egy speciális vizsgálattal ki tudnak mutatni – az vesebetegséghez vezethet. Más esetekben – ha a kryoglobulin a láb területén rakódik le – barnás pigmentációt okozhat, ami ritkán lábszárfekélybe torkolhat.

Dialízis alatt is kezelik a HCV fertőzött betegeket, az interferon terápiát önmagában vagy kis dózisú ribavirinnel adják, de mivel az interferon rontja a transzplantált vesebetegek állapotát, így már az átültetés előtt meg kellett adni ezt a kezelést. Az új gyógyszerek nagy áttörést hoztak ebben a vonatkozásban is, mert azokat vesetranszplantált páciensek is kaphatják.

Billentyűcsere

Személyes érintettség kapcsán felmerült az a kérdés is, hogy vajon a szívbillentyűcsere akadálya-e a HCV kezelésnek. A Főorvosnő eloszlatta a tévhitet: az interferonos terápiának sem, és az interferon mentes kezeléseknek sem akadálya az ilyen műtét (illetve állapot). Arra kell csak figyelni, hogy az új gyógyszerekkel bizonyos egyéb készítményeket nem lehet együtt szedni, de a hepatológusoknak listájuk van ezekről a szerekről, és megbeszélik ezt a kérdést betegeikkel a kezelés megkezdése előtt.

Milyen körben a leggyakoribb

Az, hogy milyen életkorban van a csúcs a fertőzöttek számát illetően, eltérő módon alakul a világban. Nálunk a középkorú és annál idősebb emberek között a leggyakoribb a hepatitis C, ez a ’92 előtt vért kapók köre, de vannak országok, ahol már a huszonévesek közül kerülnek ki a legtöbben, vagyis ezeken a helyeken előtérbe kerültek az olyan kockázati tényezők, mint a kábítószer-használat, tetoválás, stb.

Mikor kell megmondani, hogy az ember valaha HCV fertőzött volt?

Nem túl gyakori, hogy egy ilyen betegség után az embernek további olyan súlyos kórképpel kell szembe néznie, amely drasztikus terápiát igényel. Ha azonban – pl. hematológiai rosszindulatú kórképben – a gyógyult HCV-s embernek olyan vírus elleni védekezést gyengítő terápiát javasolnak, amely az immunrendszer drasztikus legyengítésével jár, mindenképpen mondani kell ezt a múltbeli érintettséget. A szervezetben ugyanis megmaradhat 1-2 kóbor vírus, amely már nem okoz problémát, nem is kimutatható, ám az immunrendszer legyengítésével fellángolhat a betegség. Ilyen esetekben más vírus betegségek, pl a bárányhimlő kiújulására is számítani lehet.

Felmerülő kérdésre további válasz: hepatitis C fertőzöttség nem kizáró oka a biológiai terápiáknak, ez a B vírusra igaz, de csak annyiban, hogy a bepatitis B-t a biológiai terápia előtt és utána is kezelni kell, mert fellángolhat és életveszélyes májgyulladást okozhat. Talán a májbetegség előhaladását picit gyorsíthatja a biológiai terápia, de nem jelentős mértékben.

(RA)

A cikk első része itt olvasható.