A májtranszplantáció múltjáról és jelenéről, indikációs köréről, várólistájáról és egyéb jellegzetességeiről dr. Gerlei Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika Májambulanciájának vezetője tartott előadást a Hepatitis Világnapon.

Májelégtelenség kialakulásakor a májtranszplantáció marad az egyetlen lehetséges kezelési eljárás, mely ennek megfelelően életmentő műtét a  végstádiumú májbetegek számára.

Az első ilyen műtétet 1963-ban végezték és 1967-ben jártak először sikerrel, mindkét operációt Thomas E. Starzl hajtotta végre. (University of Colorado School of Medicine Denver). Nem sokkal ezután Európában is elterjedt a májátültetés gyakorlata, ma már több ezer ilyen műtétet vezetnek, és emellett a betegek túlélése is jelentősen javul – napjainkban az egy éves túlélés min. 86 %-ban valósul meg – jó hír, hogy hazánkban is. (Ebben az arányban az akut májelégtelenséggel műtőasztalra kerülő páciensek is benne vannak, akiknek 50 %-os a túlélési esélyük.)

Magyarországon 1995-ben prof. dr. Perner Ferenc végzett először programszerű májtranszplantációt a SE Transzplantációs Klinikán, azóta is itt zajlanak az ilyen beavatkozások, 2003-ban már 40 beteg szervezetébe sikerült új, egészséges májat helyezni, ez a szám időközben tovább növekedett majd 2012-re újra visszaállt a 40 fő. Ennél sajnos több ilyen beavatkozásra lenne valójában szükség – mondta a doktornő – 50, illetve e fölötti szám lenne az ideális, viszont a túlélés tekintetében hazánkban is egyre jobbak az eredmények. A Klinikán jelenleg 368 transzplantáción átesett beteget gondoznak.
A beavatkozásra leggyakrabban hepatitis C vírus fertőzés miatt volt és van szükség, a hepatocellularis carcinomával (HCC) együtt ez a betegség teszi ki az összes májtranszplantációk 35 %-át (önmagában 28 %).

Milyen állapotokban jöhet szóba a májátültetés?
A májátültetés – vagyis az ilyen beavatkozást igénylő állapotok – indikációi a következők lehetnek: idült végstádiumú májbetegség, heveny májelégtelenség, daganatos májbetegség, epeúti megbetegedés és az ilyen állapotok szövődményei vagy az életminőség drámai csökkenése – akár fájdalmak, extrém fáradság, terápia rezisztens viszketés, stb. miatt. 
Nagyon fontos, hogy a beavatkozásra a legjobb időben, a páciens állapotát tekintve se túl korán, se túl későn kerüljön sor – hangsúlyozta a szakember. Túl korán felvetni a műtét szükségességét komoly lelki terhet jelenthet a beteg számára, de mivel nem vagyunk egyformák, egyéni kérdés, hogy kinek mikor érdemes szóba hozni. A túl kései időpont azt jelenti, hogy a betegnek már egyéb súlyosan állapotrontó szövődményei is kialakultak, amelyek csökkentik a műtét sikerének esélyeit. Nem mindig a májfunkció alapján döntik el a beavatkozás szükségességét, egyéb esetek lehetnek a daganatos betegségek – mikor a szerv jól működik, ám a benne lévő a daganat rosszindulatú, és a policisztás májbetegség olyan előrehaladott formája, amely az érintett életminőségét jelentősen negatív irányba befolyásolja.
A transzplantáció optimális ideje akkor jön el, mikor a beteg 1 éves túlélési esélye a beavatkozás nélkül 51 % alá csökken, de a bőröndjét még maga hozza be a kórházba – összegezte Gerlei Zsuzsanna.

Kivizsgálás, listára helyezés
Az első lépés, mikor a hepatológus felveti a beavatkozás szükségességét és az egyeztetés után elküldi páciensét a Transzplantációs Klinikára, ahol megkezdődik protokoll szerinti kivizsgálás. Ha minden eredmény “rendben van” és nem találnak kontraindikációt sem, a fázis kettő vizsgálat következik, amely már felkészülés a májátültetésre. Ennek része egy anatómiai vizsgálat – CT és ultrahang – hogy a sebész. az esetleges érrendszerrel vagy epevezeték-rendszerrel összefüggésbe hozható komplikációkra is felkészülhessen. Az aneszteziológus és intenzív terápiás orvos felméri a páciens terhelhetőségét is. A májtranszplantáció óriási fizikai terhelést jelent, ezért előre fel kell mérni, hogy az adott beteg szervezete kibírja-e majd ezt a nehézséget.
A Májtranszplantációs Várólista Bizottság szavazat-többséggel dönt a szakmai protokollok alapján a műtétre várakozó emberek műtétre kerülésének sorrendjéről. A bizottság hetente ülésezik, felülvizsgálja a várólistát, listára helyezi az újonnan felismert betegeket és rendszeresen jelentést tesz a munkáját ellenőrző Monitoring Bizottságnak.  
Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján megtekinthető a teljes várólista, amelyen a májra váró embereket természetesen nem nevekkel, hanem kódszámokkal jelölik. A listán a betegeket vércsoport és pontszám szerint csoportosítják. A pont kiszámolásának része egy, a laboratóriumi értékekből (bilirubin INR kreatinin) kiszámolt  MELD pontszám, valamint értékelik a listán eltöltött időt is. Meg kell nézni azt is, hogy az adódó donor milyen vércsoportba tartozó ember, és azt is egyeztetni kell, hogy kibe fér bele a beültetésre szánt egészséges máj – fűzte hozzá Gerlei Zsuzsanna.